Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Kovács Péter: Székesfehérvár középkori topográfiájának néhány kérdése a XVI - XVII. századi metszetek tükrében
Kovács Péter SZÉKESFEHÉRVÁR KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE A XVI—XVII. SZÁZADI METSZETEK TÜKRÉBEN A Schedel-féle krónika nem foglalkozik Székesfehérvárral, így az első metszetek, amelyek városunkat megörökítik, csak a 16. század végén, a tizenöt éves háború eseményeivel kapcsolatban jelennek meg. A várostörténeti kutatás mintegy ötven éve támaszkodik egyéb források mellett a metszetek ábráira.1 Az első időkben teljes egészében és valamennyi előkerült ábrázolást hitelesnek vették. Ez a bizalom sok komoly tévedésnek lett a szülője, s a város középkori topográfiájának kutatásában ezeknek terjesztője, továbbörökítője is. Az újabb kutatások — elsősorban Czennerné Wilhelmb Gizella, Fitz Jenő és Rózsa György tanulmányai2 — tisztázták, hogy a 16. század folyamán egyre nagyobb számban elterjedő városábrázolások közül a nagy általánosságban hitelesnek tekinthetők W. Dillich 1600-ban, Casselben megjelent Ungarische Chronica-jára, illetve Ortelius 1602-es, Nürnbergben, Sibmacher metszeteivel megjelent Chronológia-jára vezethetők vissza. Wilhelmb Gizella azt is kimutatta, hogy Sibmacher is Dillich ábrázolásait használta kiindulópontul.® Az 1593-as pákozdi csatától Székesfehérvárnak 1688-ban bekövetkezett felszabadításáig számtalan német, olasz és holland ábrázolás látott napvilágot, de ezek — néhány fantáziaszülte kép kivételével — mind Dillich, illetve Sibmacher nyomán készültek. A hosszú sort így nagyjából két alaptípusra tudjuk bontani: olyan képekre, amelyek sziluettben, és olyanokra, amelyek madártávlatban mutatják a várost. A valószínű ’ősképet’ az előbbiekben kell keresnünk. A 15 éves háború krónikásai 1601 előtt csak kívülről láthatták a várost, s madártávlati képeiken a látvány sziluettjét próbálták jól-rosszul síkba teríteni. Ez a gyakorlat volt az oka, hogy a topográfiai kutatást még ezek az un. hiteles ábrázolások is megtévesztették. A legutóbbi időkig pl. ténynek vette mindenki, hogy a metszeteken mindig jelenlevő, nyugati toronypárt hordó gótikus templom — amelyet gyakran felirat is jelez; Thurm-Kirche, Domkirche stb. — az István király által alapított bazilikával azonos. Ma már tudjuk, hogy ez a. A két világháború közti székesfehérvári helytörténeti kutatásnak a múzeum kiadásában megjelenő Székesfehérvári Szemle volt a központi fóruma. A lap Marosi Arnold, majd Dormuth Árpád szerkesztésében 19(33 és 1939 között élt. Számos kisebb-nagyobb cikke foglalkozott a Fehérvárt ábrázoló metszetekkel. 3. CZENNERNE WILHELMB G. : W. P. Zimmermann magyar vonatkozású rézkarcsorozatai Föl. Arch. IX (1957) 187-t202. FITZ J. : Székesfehérvár ábrázolása XVII. századi emlékérmeken. Numizmatikai Közlöny LIV—LV (1955—56) 46—49. ROZSA GY. : A Birckensteán-féle metszeteskönyv. Magyar Könyvszemle LXXni (1957) 25—45. ROZSA GY. : Magyarországi városképek. A Nemzeti Múzeum rotaprint kiállítási katalógusa (Bp. 1962). A tanulmányok szerzői nem foglalkoznak érdemben topográfiai kérdésekkel. 3. CZENNERNÉ WILHELMB G.: op. clt. 99