Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Györffy György: A székesfehérvári latinok betelepülésének kérdése
feliratú pecsétjük25 26 szerint Fehérvárt kiváltságos királyi polgárköaösiséget alkottak. Őket tekinthetjük a fehérvári jog első élvezőinek. A fehérvári jog mibenlétét: Fügedi Erik kutatásai tisztázták.20 Bár a jog adományozójának Szent Istvánt tartották, valószínű, hogy II. vagy III. István volt a városi kiváltságok első írásiba foglalója. Fügedi Erik III. István mellett nyilatkozott. Magam részéről lehetségesnek tartom III. István mellett II. Istvánt is. Mindkét királyunktól maradt fenn kiváltságlevél, amelyet dalmáciai latin városoknak adtak. Mindketten Kálmán király 110B-i traui városprivilégiumának szövegét bővítették, amely az első magyar király által kiadott városi szabadságlevél. Ebben a király „békét és szabadságot”, szabad bíró- és papválasztást biztosít a városnak, a vámok kétharmada fejében, amelyről országos viszonylatban éppen Kálmán törvénye intézkedik.27 Várostörténészeink megállapítása szerint a kiváltságos fehérvári latinok városnegyede a szigeten fekvő Fehérvártól északra, a budai külvárosban volt, amíg 1247- ben be nem telepítették őket a belvárosba.28 Első településhelyük egyik jellegzetes megjelenése a korai civitas, azaz ’vár’ előtt kialakult wik-nek, kereskedő-iparos telepnek. Fehérvári településük kapcsán felvetődik a kérdés, hogy melyik lehetett első templomuk. A budai külváros parochiális temploma, a Szent Miklós egyház 1215-től szerepel; 1235-től említenek egy Szent Miklós ispotályt is, amely a későbbi adatokból kivehetően kapcsolatos a parochiával.29 30 Bár felmerülhetnek kérdések az egyház funkcióját illetően, úgy vélem, hogy a Szent Miklós, egyház és a hozzá kapcsolódó ispotály a latinok alapítása lehetett. Itt .mindenek előtt arra a párhuzamra kell gondolnunk, amely szerint az esztergomi latinok temploma is Szent Miklós tiszteletére épült. Szent Miklóst pedig előszeretettel választották védszentül a középkori kereskedők. Paul Johansen kutatásai alapján tudjuk, hogy a balti városok kereskedő-templomait gyakran nevezték Szent Miklósról (Danzig, Wi'Siby, Frankfurt am Oder, Tallin, Lund). Ezek a kereskedő-templomok nemcsak istentiszteleti célt szolgáltak, hanem kertjüket raktárnak használták, a legértékesebb árut, mint például a prémeket a templom oszlopainak lábánál, a bort pedig az oltár mögött raktározták, s az egészet éjjel-nappal őriztették. Kereskedőtemplomot (ecclesia mercatorum) Thietmar már 1016-ban említ Merseburgban, Flandriában meg éppenséggel kereskedő-kolostorokkal találkozunk, így Verdunben 985-ben állott egy negotiorum claustum.so Ha ehhez hozzávesszük — amire Major Jenő hívta fel a figyelmet, — hogy az 1201-ben kiváltságolt vallon lakosságú bodrogolaszi, továbbá több korai iparos-kereskedő város, mint pl. Beszterce, Nagyszombat szent Miklós plébániatemplommal rendelkezett,31 valószínűnek tekinthető, hogy a fehérvári eredetét tekintve szintén latin kereskedő-templom volt, s ez egészült ki egy ispotállyal, amely a zarándokok mellett a nyugati átutazó kereskedők és. áruik befogadására is szolgált. 25. Vö, KUBINYI A.: Tanulmányok Budapest múltjából 14 (1961) 109—124. 26. FÜGEDI E.r Tanulmányok Budapest múltjából 14 (1961) 23—26. 27. GYÖRFFY GY.: a XII. századi dalmáciai városprivilégiumok kritikájához. Történelmi Szemle 10 (1967) 46—55. 28. Vö. legutóbb FÜGEDI E.: Székesfehérvár középkori alaprajza és a polgárság kezdetei Magyarországon Településtudományi Közlemények 20 (1967) 32, 36. 29. Ibid. 35—36. 30. Die Kaufsmannkirche im Ostseegebiet. Studien zu den Anfängen des europäischen Städtewesens. Reichenau Vorträge 1955—56. Herausg. v. Tb. MAYER (Konstanz 1958) 499—529; Die Kaufmannskirche. Die Zeit der Stadtgründung im Ostseeraum. Acta Visbyensia I. (Visby 1965) 85-134. 31 MAJOR J,: Településtudományi Közlemények 18 (1966) 75. 41
