Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Mezey László: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban
papokról, karkáplánokról. A gyakran feltűnő „clerici chori”, karbeli klerikusok, mint másutt kimutattam,64 inkább tartoztak az iskolához és. hiteleshely személyzetéhez, mint a bazilika klérusához. A káptalan vagy előbb a bazilika klérusa eleinte nem lehetett zárt létStZámú !capitulum, clausum. 1234-ben Jakab praenestei püspök negyvenben állapította meg a kanonokok számát, kik közül tizenhétnek miséspapnak kell lenni, s valamennyiüknek az egyháznál, azaz Fehérvárt kell tartózkodni.65 Ez utóbbi intézkedést jobban megértjük, ha tudjuk, hogy II. Endre megvizsgálván a káptalan somogyi birtokait, úgy találta, hogy azok egyesével vagy többesével egy-egy dignitarius (cantor, custos), vagy clericus kezelésében voltak. Ez, utóbbiak alatt talán kisebb rendben lévő egyházit kell érteni. Jakab bíboros legátus említett rendelkezésében tilalmazza nős, klerikusok felvételét az immár zárt káptalanba. Mindent összevéve történelmünk első két századában a fehérvári Boldogasszony klérusa, majd káptalana — úgy tűnik — inkább volt a középkori klerikus-értelmiség egy származása, birtokai, s legalább átlagos műveltsége szerint jelentős csoportja, semmint ,az újkori, posttridentinus fogalmazás szerinti, a nagyobb egyházi rendekben és coelâtoatustoan élő papi testület. A királynak egyéb saját egyházai felett is különösen capelláját alkotó fehérvári klerikus közösség szolgálatai azon kívül, hogy „Magyarország isteni királyainak” és annyi Árpádházi sarjnak sírjai felett őrködnek, a Boldogasszony páratlan művű bazilikáját a liturgikus kultúra poézisével és muzsikájával felékesítették, az ország iránt különösen nagyok voltak. Ha kancellária nem is volt sem nálunk, sem sehol Európában a XII. sz. végéig hlivaitalszerűen szervezve,56 de voltak a capella klerikusai között olyanok, akik alkalomszerűen, vagy esetenként, ez az uralkodás igényeitől függött, kancellári munkát végeztek.54 55 * 57 58 Az. ilyesfajta tevékenységet a köztudat Fehérvári Boldogasszony klérusához kapcsolta. Legalább is így értelmezném az Imréié,genda Fábiánra,68 a fehérvári egyház „rectorára” és kancellárra vonatkozó megjegyzését. Fábián egyik utódja volt Péter mester, akiben ma már nyugodtan láthatjuk Anonym üst. A fehérvári bazilikális klérus, majd káptalan egyik hivatása volt, hogy — mondhatnánk — az ország emlékezete legyen, de mindenesetre a királyi nemzetségeké. És ha olyan helyet keresünk az országban, ahol leginkább együtt voltak a ,res gestae memoria dignae” írásba foglalásához szükséges iskolázottsági, fogalmatzástechnikai, mesterségbeli előfeltételek, minden más előtt kell arra a városra és arra az egyházra, s klerikus-közösségre gondolni, mely az első király elgondolása szerint különösen kiváltságos helyzetben, elsősorban vállalta a magasszintű állami írásbeliség gondozását, s lassan tudatosította az országlakosokban a patrocinium scripturae hasznát. * A XII. sz. negyvenes éveiben Martyr,ius esztergomi érsek, az akkori Fehérvártól nyugatra, a mocsarak egy szigetén, a jánoslovagok részére monostoregyházait és mellette kolostort kezdett építeni.59 Az építkezést azonban már a király II. Géza anyja, Eufrozina fejezte be, s az új intézmény alapjait is — hatalmas, birtokadományozással — ő szilárdította meg. Az érsek intenciója az alapítás tekintetében a választott patrociniumból — Szent István király — tűnik ki. Az akkor még közvetlen 54. L. MEZE Y : Der Literat... op. cit. 29—31. 55. Mon. Rom. Ep. Vespr. I, 115; Fejér CD TVII, 215. 5B. H. W. KLEWITZ: Cancellaria, Deutsches-Archiv 1, (1937) 44^79. 57. FEJÊRPATAKY L.: A királyi kanczellária az Árpádok korában (Bp. 1885) 19—35. 58. Vita Emerici, c 8. 59,. REISSIG E.: A jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon. ír, (Bp. 1928) 102. (Az érsek Mór, a királyné Fruzsina!) 30
