Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája
néhány esetben (az egyháziaknál, a nádornál, a kamarai, katonai házaknál, az élelmezési raktárnál, stb.) nem tüntették fel a szobák számát. Ez az összeírás bizonyítja, hogy — legalábbis — Székesfehérvár belvárosa meglehetős épségben élte túl a török uralmat. Ez érthető is, hiszen a város szinte harc nélkül jutott a felszabadítók kezére. Azt is valószínűnek kell azonban tartanunk, hogy azért volt a házaknak csak 60 %-a ’lakott’ (pontosabban: birtokossal rendelkező), mert az összeírásban birtokos-név nélkül szereplő telkek túlnyomó többségében a katonaság tanyázott és ezért nem kerülhettek ekkor még polgári kézre.9 10 11 1696-ban Székesfehérvár belvárosában (in civitate) 131 polgári ház (domus civiles) volt, amelyeknek a többsége — mint az összeírok megjegyezték — régi török építésű (antiqua structura turcica).io Ebben az összeírásban az egyházi, katonai, nemesi és középületek (összesen 36) nem szerepeltek. Az összeírásnak azonban sajnos csak a végeredményei maradtak fenn, s így topográfiai vizsgálódás céljára nem használható. Csupán annyi állapítható meg, hogy a felszabadítást követő első évtized folyamán nem történt a városban nagyobb arányú betelepülés, illetve új építkezés (helyreállítás), nem nőtt a városon belül a települési terület. A házak teljes száma 1696-ban is csaknem ugyanannyi (167) volt, mint amennyit a felszabadítás évében birtokba vettek. 260, illetve 263 telek volt az 1688. évi összeírások szerint a török uralom alól felszabadult Székesfehérváron: lényegesen több mint akár az 1698. évi telekkönyv (153), akár az 1712. évi telekkönyv (163) szerint. Történhettek és történtek is telekösszevonások 1688 után, elsősorban az egyházi kézre került telkeknél: 1688-ban a jezsuiták és a pálosok kezén 3—3, a ferencesek és a karmeliták kezén 4—4 telek volt, a kamara nevén 3, a katonai parancsnokén 4. A telekkönyvben ezek már csak egyszer szerepelnek. 11 esetben tudunk arról, hogy 1688-ban egy birtokos 2—3 telket is birtokolt, később ezek is csak egyszer szerepelnek. Ezekben az esetekben nyilvánvaló az összevonás. A telekösszevonások száma részletesebb vizsgálat esetén pontosan is megállapítható lesz, annyi azonban enélkül is állítható, hogy nem volt nagy mértékű. Ugyanis a telekösszeírások adatait rögzítve világossá vált, hogy az 1688-ban összeírt — tulajdonossal nem rendelkező — telkeknek a többsége a városnak olyan részein volt, ahol a török uralom alatt sem lehettek szilárd építésű házak: a mai Kossuth utcától keletre, illetve a karmelitáktól délre, s ennek a területnek a nagy része — sa városfalak mellett másutt is — előbb (1698-ig) katonai okokból (ilyenre Budán is van példa),11 később (1712-ig) a betelepülés ütemének a csökkenése miatt üresen maradt, nem került be a kamarai adminisztráció, majd a szabad királyi rangot elnyert város által készített telekkönyvekbe. Az 1712. évi telekkönyv adatait a feldolgozás során az 1826. évben Wüstinger József által pontos felmérések alapján készített térkép segítségével rögzítettük.12 Az így elkészített XVIII. század eleji várostérkép alapul szolgálhat a város korábbi alaprajzának a vizsgálatához, s támpontokat adhat a régészeti kutatások számára. Az 1698. évi telekkönyv adatainak térképen való rögzítésének nincs különösebb értelme vagy jelentősége, hiszen a két telekkönyv készítésének az időpontja közt a város 9. OL—KA Berichte und Schreiben, fasc. 3883. föl. 2. Herdegen jelentése Werleinhez, 1988. június 1. „wann ich des H. Commandirenden, H. Officiers und des H. Geistlichen ihre Haus defalcire, so bleiben nit 200 Burger Hauser übrig, also kamen in ein iedes Haus 4 Soldaten, versichern hierauf das bey solcher bedurffnys viel Burger (ungeachtet ihnen die Hauser geschenket worden) selbe widerumb verlassen worden.” Lásd még: JENEI K.: Székesfehérvár a török uralom után. Kamarai tisztek jelentései az első hónap nehézségeiről. Fejérmegyei Napló 1943. május 8. 10. Fővárosi Levéltár, — Budai It. Acta agentialia 1696 XI. 11. NAGY L.: A Víziváros... op. cit. 182. 12. SzL. Térképgyűjtemény. Szabad Királyi Székesfehérvár Városának Mappája. 1826. — Készítette „WÜSTINGER JÓZSEF Földmérő”. Ezen a térképen a „Belső Városban” ekkor 214 „Ház vagy K£rt helyeik” találhatók. A térkép készüléséről JUHASZ V.: op. cit. 396, 203
