Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Marosi Ernő: Mátyás király székesfehérvári sírkápolnája

9. ábra. Ajtókeret. Rekonstrukció. XV. szd. vége.

Abb. 9. Rekonstruktionszcichnung einer Türrahmung. Ende d. 15. Jhs.

megoldását követték. A boltozatok szerkezetéről az előbbiek mellett néhány profiláthatásos bordakereszteződésként kialakított zárókő ad fogalmat. Ezek közt hatágú és X alakú darabok fordulnak elő. A töredékek alapján, elhelyezkedésük ismeretének hiányában, a boltozat szerkezete nem rekonstruálható, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy csillagformációkból alkotott hálóboltozat fedhette a kápolna terét. Mivel több darabja megmaradt egy a szóban forgó bordákkal rokon profilozású, a kerettöredékekről ismert körtetaggal bővített hevederívnek,31 könnyen elképzelhető, hogy ez a kápolna szentélye előtt diadalívet alkotott.

Távol állunk attól, hogy akár csak képzeletben is, rekonstrukciót tudjunk megkockáztatni Mátyás sírkápolnájáról, de a tárgyalt részletek így is nemcsak arra alkalmasak, hogy meggyőzzenek bennünket a források dicsérő nyilatkozatainak jogosságáról, hanem megengedjék a művészeti kapcsolatok kérdésének az eddiginél konkrétabb felvetését.

Pannonhalma XV. századvégi építkezéseinek kapcsán, az ottani későgótikus kerengő és a Szent Benedek kápolna részleteinek szempontjából Levárdy Ferenc foglalkozott a Mátyás-sírkápolna részleteivel, besorolva a székesfehérvári töredékeket a Mátyáskori udvari építőműhely alkotásainak körébe.32 Valóban, eddigi formai analógiáink is arra utaltak, hogy a XV. századvégi székesfehérvári építkezések szorosan

31. Rajza: DERCSÉNYI D.: op. cit. 10. kép, felső sor, jobbról első profil.

32. LEVÁRDY F. : Pannonhalma építéstörténete IV. Művészettörténeti Értesítő 8 (1959) 225.

180