Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Marosi Ernő: Mátyás király székesfehérvári sírkápolnája
rencsés, sőt pompás lezárását nem jelenthette. Még kevésbé lehet rá érvényes Bonfini megállapítása, mely szerint tágasabb, mint a régi szentély. Balogh Jolán feltevése szerint ez a kápolna egy nagyarányú — záradéka több mint 30 m-re esik a régi szentélyzáradék külső falától — szentélyegyüttes részét képezte, s a tőle északra található alapfalakon talán ennek a további részei emelkedtek. A régi Boldogasszony templom ilyen bővítése, illetve a tervezett bővítés hasonló módon való elkezdése nem tartoznék a szokatlan eljárások közé. Hasonló módon fogtak hozzá például az egri székesegyház kibővítéséhez is.3 4 A fő nehézséget a ma az ásatási terület északi részén fellelhető falak állapota jelenti. Itt jelentkezik egyúttal a legjelentősebb eltérés Henszl-1. ábra Mátyás király sírkápolnájának feltárt alapfalai. (Dercsényi Dezső nyomán) Abb. 1. Grundmauer der Grabkapelle Königs Matthias (nach D. Dercsényi) mann felmérései és a mai állapot között is. Henszlmann ásatásai nem jeleznek összeköttetést vagy erre utaló falindítást, a kápolna és az északi mellékszentély körüli alapozások között, s a kápolna északi oldalán is inkább egy merőleges irányú fallal csatlakozó melléképítmény létére látszanak utalni. Nemcsak a feltételezett szentélyfej formájára nézve, hanem egyáltalán létezésére sem hozhatók fel érvként ezek a zavaros falak. A déli oldalon ásatás hiányában vagy a kőanyag kitermelése miatt ismeretlen a keleti kápolna esetleges építészeti kapcsolata. Az esetleges szentélyzárásra nézve csak negatívumokat szolgáltat az a Nesselrode prépost alatt keletkezett, 1712—14 közöttre datált helyszínrajz is, amely a prépostság álló épületeit rendkívüli pontossággal ábrázolja ugyan, a bazilika keleti zárását azonban nyilvánvalóan csak következtetések alapján jelzi, mint ezt itt eltérő rajztechnikája is mutatja.* (3. ábra) Meggondolkoztató az is, hogy a kápolna terébe nyugat felől messzire benyúlik 3. CSEMEGI J.: Fejezet az egri vár székesegyház építésének történetéből. Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1935. 4. Közölve: BALOGH J.: op. cit. II. 297. kép, v. ö. I. 182. Ezúton köszönöm Kralovánszky Alánnak a rajz értelmezésére vonatkozó közléseit. — A rajzon feltüntetett szentélyzáradék sajátos és érdekes emléke a magyarországi barokk-gotikánák, 170
