Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Kubinyi András: Székesfehérvár középkori oklevéladása és pecsétei
kellett ábrázolnia, de hogy ez pontosan hogyan nézzen ki, nem írták elő. A pecsétet készítő vésnök, vagy kőcímer esetén a kőfaragó saját művészi ízlése szerint készíthette el a címerképet. Ezért különbözik Fehérvár nagy és kispecsétje is egymástól. Még egy közvetett bizonyítékunk van arra vonatkozólag, hogy valóban a háromtornyú vár volt Fehérvár címere, és ez azért is fontos, mert ebből megtudjuk, hogyan értelmezték a címerképet, legalább is a XV. sz. elején. 1415-ben ugyanis Zsigmond király Konstanzban (Szentgyörgyi Vincze) Benedek székesfehérvári prépost, királyi tanácsost harci és diplomáciai érdemeiért, valamint általa rokonait, a Vadkertieket és Pataki Nagy Jánost megnemesítette, és neki, továbbá rokonainak, a nemes Szentgyörgyi Vincze Tamás fia László és Jánosnak címert adományozott. A néhai Vincze Tamás éveken át volt Székesfehérvár bírája, fia László pedig nagystílű kamarabérlő, aki ebben a minőségében főleg fehérvári polgárokat alkalmazott. A címerleírás minket érdeklő része a következő: „clipeum cum campo fiavei seu lazurini coloris, in quo de base seu a parte inferiori eiusdem clipei civitas coloris rubei, habens portam et tres turres cum moeniis eiusdem coloris ac fenestram in qualibet earundem ..és felette angyalkezek által tartott koronát ábrázol.67 Azaz röviden magyarul: kék mezőben piros város, kapuval, falakkal és három toronnyal, amelyeken ablakok vannak. Már a leírás alapján is lehetetlen nem gondolnunk Fehérvár címerére. Nyilvánvaló, hogy ez a fehérvári patrícius család a Mályusz által jogosan „stílszerűnek”68 nevezett címerképet az egyik családtag által hosszú ideig igazgatott város címeréből vette át, nem pedig képzeletből. Ebben megerősít bennünket maga az armálisban lefestett címer képe. Akár Fehérvárnál itt is a középső torony a magasabb, habár valamivel karcsúbb (ez azonban a fentiek alapján nem bizonyíték ellene). Jobban hasonlít ez a XV. századi címer a XIII. századi városi pecsétre, mint Buda város egyes pecsétjeinek és címereinek ábrázolásai egymáshoz. Már eddig is összehasonlítottuk Buda és Székesfehérvár lényegében azonos címereit egymással, hiszen épp a budai címerrel tudtuk a fehérvárit megmagyarázni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a háromtornyú vár nem csupán ennek a két városnak a pecsét-, ill. címerképe volt. Egyike ez a leggyakoribb magyarországi városi pecsétképtípusnak. Buda (a tatárjárás előtt Pest) és Székesfehérvár pecsétjein kívül Zágráb, Pozsony, Sopron, Komárom, Vasvár, Kolozsvár és Krapina középkori pecsétjein látható a háromtornyú vár.69 Ezek mind várispánsági székhelyek voltak a XIII. sz-ban7« 5. ábra. A Varkerti, Pataki Nagy és a Szentgyörgyi család címere. 1415. Abb. 5. Das Wappen der Familien Vadkerti, Pataki Nagy und Szentgyörgyi Vincze aus 1415. 67. NYÁRI A.: A Vadkerti és Szentgyörgyi Vincze család czimeré 1415-ből Turul 1 (1883) 82—84. A címerleírás uo. 82. o. 2. j. a pecsét képe a 82—83. o. közt. — V. ö. még: BARCZAY O.: A heraldika kézikönyve (Bp. 1897) 167. o. 443. ábra. — A családra: MÁLYUSZ E.: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 9. SZ. (Bp. 1958) 103—104. 68. MÁLYUSZ E.: Ibid. 69. KUBINYI A.: Buda város... op. cit. 117. — V. ö. még Dl. 92434. (Vasvár) és Dl. 34430 (Krapina) 165
