Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Kubinyi András: Székesfehérvár középkori oklevéladása és pecsétei

A pecséthasználat alapján a fehérvári latinok oklevéladásának kezdeteit is legké­sőbb a század első felébe helyezhetjük. Ezért viszont meg kell kísérelnünk annak a megvizsgálását, hogy a fehérváriak korábbi oklevelei azonos típusúak lehettek-e a század második feléből fennmaradttal? Ebből, az 1270-es oklevélből kell kiindulnunk. Hártyára írták, a pecsét piros selyemzsinóron függ. Eredetileg chirographum lehetett, ugyanis a hártya szélén egy betű töredéke látszik. (A fehérvári káptalannal közösen kiadott 1249-es oklevelük az átíró szöveg szerint szintén chirographum volt.18 A már idézett intitulatio után általános inscriptio-ba foglalt promulgatio (tam presentibus quam futuris significamus omnibus tenorem presentium inspecturis) vezet a contextus­­hoz, egy Alsó-Endréd falusi birtok eladásának írásbafoglalásához. (Megjegyezzük, hogy ez fontos adalék a városi oklevél és pecsét közhitelűségéhez, hiszen nem városi, sőt úgy látszik, hogy nem is Fejér megyei [Somogy megye]19 birtok ügyében a fehér­vári tanács hiteles helyként szerepelt. Igaz, az egyik fél feltétlenül városi polgár volt.) A contextus-t szavatossági formula zárja le, hogy végül corroboratio nélkül követ­kezzen a datum. Az oklevél formulái, beosztása megfelel nagyjából a később tárgyalandó XIV. század első feléből származó fehérvári okleveleknek, de bizonytalan, hogy a tatárjárás XV. század fordulójáról lenyomatban fennmaradt kisebb pecsét már nem a polgárokra, ha­nem a városra Utal: S. MINUS. CIVITATIS. STRIGONIENSIS (F. VATTAI E.: op. Cit. 39— 40 és 40. o. 11. j.), — Nagyszombat formája szerint szintén XIII. századi nagypecsétjének fel­irata: SVM * CIVIVM » DE * ZVMBOTHEL * CVM * ROTA * FORTVNE (G. A. SEYLER: op. cit. 368. o. 391. ábra) míg a talán XIV. századi kisebb pecsété: SIGILLVM * CIVITATIS * TÍR­­NAUTE (1472 évi lenyomat, Dl. 17354). — Sopron második pecsétjének (ez az első, amelynek feliratát ismerjük) 1297. évi lenyomatának felirata: s * IVDICIS * ET * CIVIVM * CASTRI * SVPRVNIENSIS, míg az 1340-ben használatba vett új pecsété már: S * CIVITATIS * SVPRO­­NTENSIS (HÄZI J. : A városi kancellária kialakulása Soproniban. Soproni Szemle 10 (1956) 13). — xm. századi még Selmecbánya pecsétje: S * CIVIVM * DE * SCHEBNIC (1275: Dl. 923). Buda kisebb, későbbi titkos pecsétjének — amit már a XIII. század végén is használtak — felirata: S * CIVIVM * BVDENSIVM. (KUBINYI A.: op. cit. 7. kép) — Pest nagypecsétjének csak XV. századi lenyomata maradt fenn, felirata. S * CIVIVM * DE * ANTIQVA * PEST (1481: Dl. 18518). Kispecsétjéé viszont: SIGILLVM CIVITATIS PEST (1492: K. LIND: op. cit. XXX. o. 7. ábra). — A „civium” típusú felirat kétségkívül XIV. századi pecséteken is fel­tűnik még, így pl. Visegrádén. (A kapuban liliom van, ami az Anjoukra utal.) S * CIVIVM * WISSEGRADIENSIVM (Bécs, Staatsarchiv. Rep. I. Budapesti Történeti Múzeum, 65, 1760. lt. sz.), noha ekkor már a „civitas” típus válik gyakoribbá. így Óbuda nagypecsétjén: SIGILLVM * CIVITATIS * VETERI * BVDENSIS (Magyar Nemzeti Múzeum). — A soproni és óbudai példák alapján nyilvánvaló, hogy nem állíthatjuk azt, mintha a „civium” típus a nagypecsétek, a „civitatis” típus a kispecsétek jellegzetes felirata lett volna. Ez a két város a XIV. században már a civitas-t tüntette fel nagypecsétjén. A többi városnál ezért csak a kispecsét tartalmaz „civitas” típusú feliratot, mert a korai korszakban megelégedtek csupán egy pecséttel (erről ld. még alább), akkor viszont, amikor szükség lett a kispecsét beveze­tésére, már a „civitas” típus vált szokásossá. A nagypecsét változásához különleges okok voltak szükségesek, ezért maradt a „civium” feliratú. Egyetlen város vésetett biztosan még a xm. században kispecsétet, Buda, és így nem véletlen, hogy felirata „civium” típusú. — összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy noha egyes városok — talán régebbi mintára — később is vettek használatba „civium” felirattípusú pecsétet (pl. Visegrád, stb.), ez a típus általában csak a XIV. sz. első feléig volt szokásos, amikor áttérnek az addig nem igen al­kalmazott „civitas” felirattípusra. Ez az áttérés valószínűleg a városok belső szerkezetében beállott valamiféle változással volt kapcsolatban. Kivételt képezett viszont Buda (eredetileg Pestvár, ill. Pestújvár), amelynek a xm. század első felére visszamenő inagy kettőspecsét­­jének felirata a Novum castrum Pestiense, ill. a Pest castrum-ra utal, (KUBINYI A.: op. cit. 110. skk.) noha fél évszázaddal későbbi kispeesétje is még — mint láttuk — „civium” felirattipusú. A budai különleges felirat okát is valószínűleg meg tudjuk magyarázni, ez azonban nem ennek a tanulmánynak a feladata. 18. L. 2—3. jegyzet. 19. CSANXI D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II (Bp. 1894) 603. Lásd még arra, hogy itt valóban voltaik kisbirtokok is, pl. KUMOROVITZ L. B. : Veszprémi regesz­­ták 1301—1387. (Bp. 1953) 85. SZ. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom