Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Koller, Heinrich: A székesfehérvári királyi trónus kérdése
eredményei a regensburgi, bambergi és prágai hasonló épületeknél sem adtak még eddig kielégítő magyarázatot.23 Talán keletrómai épületek és építmények szolgálhattak például, de ezekről is keveset tudunk. Használható áttekintést ily módon még nem nyújthatunk. Témakörünkben egy fontos tárgyat azonban figyelembe kell vennünk: ez a karinthiai hercegi trónszék. Erre már Beumann is utalt, különben is jól kikutatott téma.24 A párhuzamok feltűnőek. A hercegi trónszéket, éppúgy mint az aacheni trónust, római spolium-ból illesztették össze. Szabadban áll és lényeges attribútuma a hatalom birtoklásának. Az eddig tárgyalt trónszékektől az alábbiakban különbözik : magában áll egyedül. Bizonytalan, hogy miért kapta ezt az elhelyezést. Talán egykor épületek vették körül? Esetleg ezek alapjait meg is lehetne találni. Talán később helyezték ide? Éppenséggel lehetséges, hogy eredetileg másutt állították fel. Ebben az esetben is sok minden homályos,25 26 Az mindenesetre bizonyos, hogy a hatalomátvétel szertartása a közeli Maria Saal-ban levő templomban lefolyt ünnepségekkel kapcsolódott össze. A kutatás eddig kevéssé foglalkozott magával a trónszékkel, mint a hercegi beiktatás különös szokásával összefüggő objektummal. Hogy a problémát megmagyarázhassam, az előzményeket kell körvonalaznom.28 A kérdéses szertartást kimutathatóan először 1286-ban végezték, de sokkal régibb kell, hogy legyen. 1414-ig alkalmazták és ebben a sajátosságban viszonylag ritkán. A herceg beiktatása két szakaszban zajlott le: első részét Karnburg-ban a Fürstenstein-on tartották; a másodikat Miaria Saal-ban és a Zollfsld-en levő hercegi trónszéknél. A Fürstenstein-on „befedetlen alapokon és egy római-dón oszlop legalsó részén”27 a szertartás kezdetén egy parasztember ült, — ezt nevezték ’hercegparasztnak’ — aki aztán ezt a helyét a paraszti ruhában megjelenő jövendő hercegnek adta át egy sajátos, szláv elemekkel átitatott jelenet után. E szokásnak értelmezése nehézségekbe ütközik, mivel már a virágzó középkorban is vitatott volt a jelenet lefolyása, sőt meg is változtatták azt.28 Mivelhogy mi sem ismerjük a kő eredeti elhelyezési pontját,29 így kérdéses Karnburg-hoz való kapcsolata. Egy régi elképzelés 23. BEUMANN. H.: op. cit. 38. 24. A gazdag irodalmat áttekintsen közlik UHLIRZ, K. und M. : Handbuch der Geschichte Österreich-Ungarns 1., 2. kiad. (1963) 186 skk. 25. MORO, G.: Zur Zeitstellung und Bedeutung des Kärntner Herzogstuhles. Festschrift E. Kranzmayer = Studien zur österreichisch-bairischen Dialektkunde 4. (1967) 102 skk. 26. UHLIRZ, K. und M.: op. cit.; MORO, G.: Zur politischen Stellung Karantaniens im fränkischen und deutschen Reich. Südostforschungen 22 (1963) 7i8 skk.; HELLMANN, M.: Karl der Grosse und die slawische Welt zwischen Ostsee und Böhmerwald. Karl der Grosse, op. cit. 1.. 709.; KAHL, H. D.: Slawen und Deutsche in der brandenburgischen Geschichte des 12. Jhs. Mitteldeutsche Forschungen 30/1 (1964).; HOLTER, K.: Neue Ausblicke auf die Geschichte Oberösterreichs im Frühmittelalter. 7. österreichischer Archivtag (1967) 16 skk. 27. MORO, G.: Zeitstellung... op. cit. 96. 28. IOHANNIS ABBATIS VICTORIENSIS: Liber certarum historiarum. MGSS in us. sehol. 36, 196 (így közli, ez alig figyelemre méltatott mű). Az a magyarázata erre a változatra, hogy az utolsó évtizedekben sok minden feledésbe ment, s nem szavahihető, amidőn ezeknek a szokásoknak az osztrák kritikájáról tud. Eszerint lehetséges, hogy 1335 után valamelyes változtatás történt szándékosan. Ennek alapján vitatható az a széles körben elterjedt feltevés, hogy a Fürstenstein-on lezajló események régi hagyománynak felelnek meg, eltekintve attól, hogy a késő középkorban burjánzott a fantázia, és emiatt is sok mindent hozzáfűztek a leíráshoz. A magam részéről ezért Johannis beszámolóját nem szószerint interpretálnám. A krónikás munkájához lásd még LHOTSKY, A.: Quellenkunde zur mittelalterlichen Geschichte Österreichs. Mitteilungen des Inst. f. österr. Geschichtsforschung. Ergbd. 19 (1963) 292 skk. 29. Ma Karinthia Landesmuseum-ában őrzik (MORO, G.: Zeitstellung... op. cit. 96, 13. jegyz.), Azelőtt egy legelőn volt, amely helyen mi Karnburg alapjait sejtjük. Korábban e karolingi hatalmi terület központjának feltárására ásatásokat kezdtek, s amelyet a II. világháború megakasztott és azóta sem folytatták. 10
