Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kozák Károly: A székesfehérvári királyi bazilika legkorábbi építkezési korszaka
íves szentélyét és az ahhoz csatlakozó északi hajófalat, közelében egy pillérszerű falmaradvánnyal. E terület középső részén egy érseki sír került elő. Az ásatás felmérési rajza alapján (5. kép) a szentélyre vonatkozó adatok hitelesnek fogadhatók el. A felmérés igazolta Henszlmann azon feltevését, hogy a székesegyház egy nagy félköríves szentéllyé zárult. A két feltárás eredményei alapján készítette el Foerk Ernő az első összesítő és rekonstrukciós alaprajzot a székesegyházról (6. kép). Később egy másik alaprajzot is készített (7. kép), amelyen már újabb részletek is szerepelnek (DNY-i rész), más részletek pedig változott formában jelennek meg (ÉK-i szöglet) Ez utóbbi esetben a saját feltárásáról készített felmérési rajzokat is megváltoztatta. Ezen utóbb említett rajz után született meg az első székesegyház végleges alaprajzi rekonstrukciója (9. kép).12 Az említett felmérési rajzok ezt a háromhajós, nartexes, átriumos alaprajzot nem igazolják. A hajó északkeleti sarkától induló északi hajófal (5. kép) helyén a rekonstrukció egy falpillért és egy pillért jelöl. Az ettől északra feltárt pillérszerű falmaradványból viszont megalkotja a háromhajós tempóm északi falának keleti végét. Sem az északi falnak, sem a hajót megosztó pilléreknek maradványai nem kerültek elő. A hajó déli falának maradványairól Foerk által készített felmérési rajzot nem ismerünk Henszlmann e területről készített felmérési rajzát viszont hitelesnek fogadhatjuk el. Igazolja ezt sok máshol készített felmérési rajza, s egy 1962-ben végzett régészeti megfigyelés felmérése is.13 A déli torony délkeleti sarka közelében ásott árokban előkerült a Henszlmann által feltárt és felmért falmaradvány. E felmérésből az is kiderül (az árok keleti falának metszetrajzából), hogy a Foerk által készített rekonstrukció átriumának északi és nartexének nyugati, azonos építési szakaszba tett falai nem egyidőben épültek. A Henszlmann felmérésén látható északnyugati „torony'’ maradványa a régibb, befut a Foerk rekonstrukció nartexének fala alá. Ez az adat is segít az Árpád-kori székesegyház építési szakaszainak szétválasztásában. A Foeik által készített háromhajós, nartexes, átriumos bazilika rekonstrukcióját a fenti vizsgálat után nem tartjuk megalapozottnak. A kalocsai székesegyház első építési szakaszában egy nagy, félköríves szentéllyel záródó, téglalap alakú, egyhajós templom lehetett (8. kép). A hajó nyugati fala abban a maradványban keresendő, melyet Henszlmann felmérésén (4. kép) két „párhuzamos” helyzetű, az Árpád-kori templom tengelyével megegyező tájolású sírral átvágtak. Ez az egyszerű alaprajzi elrendezésű templom — arányait tekintve — hasonló a többi e korban épült templomhoz (Székesfehérvár, Gyulafehérvár, Pécsvárad, Zalavár stb.). Tornyai ez időben még nem lehettek. A templomot feltehetően a XI—XII. század fordulója táján nyugati irányba meghosszabbították és később két tornyot építettek a nyugati homlokzat elé'.14 Gyulafehérvár Az első székesegyházról a Möller István által vezetett feltárás adatai tudósítanak. A kereszthajóban feltárták egy nagy félköríves szentély csekély maradványát, az északi mellékhajóban az első templom hajójának északi, a déliben pedig a másik hajófal maradványát. Ez utóbbi falhoz egy körtemplom maradványai csatlakoznak, A hajó feltehetően egészen a jelenlegi nyugati fal vonaláig terjedt (11. kép). Entz Géza az első székesegyházat háromhajós, egy nagy félköríves szentéllyel záródó bazilikának tartja, amelynek déli oldalához egy körtemplom csatlakozott. A kalocsai 12. FOERK E. : Arc.-Ért. (1911) 19r—33; A kalocsai székesegyház (Bp. 1916) 44—50. 13. Sz. CZEGLÉDY I.: Jelentés a kalocsai régészeti megfigyelésről. (1962. X. 6.) Orsz. Műemléki Felügyelőség. Régészeti Dokumentációk. 14. KOZAK K.: op.clt. 54., 18. jegyzet. 148
