Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja
azaz Regensburgi Judith, Magyarország második királynéja.12' A hagyomány tehát teljes joggal őrizte Tuota uralkodónál Regina jelzőjét.124 Áttérve Péter király nővéreire, Froizza osztrák őrgrófnő minden tekintetben helytáll a történeti kritika színe előtt. Közismert életadataihoz nincsen mit hozzátoldanunk.125 Győzelmes Adalbert osztrák őrgrófnak második felesége, Froizza nyilván fiatalabb volt Péternél, úgyhogy születése 1015 tájára tehető, minden bizonnyal szintén Velencébe. Házassága valószínűleg Péter első trónralépése után, politikai megfontolásból jött létre, a nálánál jó húsz esztendővel idősebb özvegy őrgróffal.126 Kétségtelen, hogy 1041-ben már Adalbert neje volt, akit jópár esztendővel túlélt. Froizza utolsó említése 1058. október 1-éről ismeretes.127 Elhunyténak napját bizonyosan tudjuk, — február 17, — de évszámát nem említi a melki apátság nekrológja, ahol örök nyugalomra helyezték. Egy kései tudósítás 1071-et jelöli meg elhalálozása éveként.128 Lényegesen bizonytalanabb Péter egy másik, állítólagos nővérének, Orseolo Baldának létezése. E nőtestvérről csak egy igen kései tudósítás számol be először, s egyetlen korabeli forrás sem említi. Ám a késői szerzőnek tárgyilagossága is vitatható.129 Éppen ezért Baldát csak „?”-lel soroltuk be Géza nagyfejedelem unokái közé. 123. Ruprecht második neje Schweinfurti Henrik gróf ismeretlen nevű leánya volt, akitől a regensburgi várgrófok nemzetsége származik (F. TYROLLER; op.cit. Tafel 3: Die Liutpoldinger, N° 21, 30; 78, 80). ,,Tuota Regina” mostohaanyja tehát édesnővére volt Péter király második nejének, az özvegy cseh hercegné Schweinfurti Judithnak. — A regensburgi várgrófok kissé meghaladott, de még használható összefoglalására: M. MAYER: Geschichte der Burggrafen von Regensburg (München, 1833). Györffy Gy. lektor szerint .»nincsen bizonyítva az apai viszony; Ruprecht lehetett tekintélyes nagybácsi, vagy más is.” Megemlítjük, hogy a germán jog szerint egyházi alapításhoz és másegyéb lényeges, a család egészét érintő jogi aktushoz is, a nagycsalád (Sippe) szeniorénak formai hozzájárulása szükséges, aki ilyeténképp első helyen szerepel a tanuk sorában; még akkor is, ha netán az adománytevőnek apja. Ha maga a családfő tesz adományt, valamennyi fivére aláírja, születésrendben. 124. Eszmefuttatásunk a következő genealógiai összefüggést adja: lásd a 98. oldalt. 125. Áttekintő összefoglalása Wertnemél WERTNER M.; Az Árpádok, op.cit. 90—98. Ugyanígy a korabeli források: Ipso anno Ungarii perfidi Ovonem (= Aba) quem regem sibi constituentes, Petrum regem suum occidere moliuntur. Qui vix fuga lapsus, primo ad marchionem nostrum Adalbertum, sororis suae martitum, profugus venit, HERMANNUS AUGIENS IS, op.cit. ad a. 1041. MGH. SS t. V. 123. — Hasonlóképpen tudósít egy évszázaddal később Freisingi Ottó: Ungaros ... Petrum regem eorum ab Ovone regno fraudulenter pulsum intercessione Alberti marchionis, cuius levir erat, exulem suscepit OTTO FRISING ENS IS episcopus: Chronica. MGH, SS t. XX. Lib. VI, c. 32, 244. 126. Újabban Győzelmes Adalbertét nem a határgrófságot megszervező Luitpold fiának, hanem unokájának tartják. Ezzel születési éve későbbre tolódik. Adalbertét már 1010-ben grófként említik a bajor okiratok s így mindenképp lényegesen idősebb kellett, hogy legyen az 1015 táján született Froizzánál (H. FICHTENAU: Von der Mark zum Herzogtum, in: Österreich—Archiv: Schriftreihe des Arbeitskreises für österreichische Geschichte (München, 1058) 7, ibid. n. 3, 4 és E. ZÖLLNER: Geschichte Österreichs (Wien, 1061) 61—63.). 127. 1058. okt. 1.-én IV. Henrik császár ... ob interventum dilectissime genitricis nostrae Agnetis imperatricis augustae. Frowilae Adeberti marchionis viduae, viginti regales mansos ... in proprium dedimus ... Data Kai. oct. anno dominice incarnationis MLVIII, MGH, Diplom, t. VI. Heinrici IV, pars I, 50, N° 40. 128. A Melki Halottaskönyv szerint: Fruvvitza ... apud Medilik sepulta XIV. Kal. Januarii. — Az 1071-es halálozási évszámot Arnsbecki Vid említi, Adalbert özvegyét Adelhaidnak nevezvén. Minthogy azonban Péter király nővérének tudja, nyilván csak nevét vétette össze Adalbert 1041 előtt elhunyt első felesége nevével: Huius (se. Adalberti marchionis) uxor Adelhaidis, soror Petri regis Hungáriáé, diem obivit anno Domini MLXXI, sepulta in Melico cum martio suo VTTUS ARNSPECKIUS: Chronicon Austriacum. SSRA t. I. 1181. 129. Qua mortua (sc. Emetilda, uxor eia prima) Emerus ex Balda Petri Hungáriáé Regis sorore Trebellium (sc. genuit), JOSEPHI SC ALIGERI Epistola de vetustate et splendore Gentis Scaligerae (Leyden, 1614) 12. — Feltételezhető azonban, hogy az egyébként tárgyilagos Scaliger (1540—1609) ezesetben tulajdon családja dicsőségét igyekezett alaptalanul öregbíteni. 97
