Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja
€lűzetvé'n, Magyarországra menekült, ahol „Spithinevnek és minden csehnek szégyenére” házasságra lépett a vak és tehetetlen Péter királlyal.112 Ezek szerint Péter 1055-ben még életben volt, amikoris negyvenötödik életévét taposhatta. Az 1046-i vakításba tehát mégsem halt bele, hanem a könyörületes Endre király udvarában éldegélt. Misem indokolja, hogy a nagyjából egykorú Prágai Kozma e korántsem elképzelhetetlen tudósítását semmibe vegyük. A vak Pétert 1055-ben tehát még belevitték egy cseh—magyar politikai intrikába és formailag összeházasították a nálánál talán egy-két esztendővel idősebb, száműzött cseh hercegnével. A cseh— magyar kapcsolatok szempontjából természetesen sokkalta fontosabb, hogy ugyanekkor I. Endre idősebbik leánya, Adelhaid, hozzáment Schweinfurti Juditnak Bretiszlávtól született ifjabbik fiához, az ugyancsak 1055-ben megözvegyült Vratiszlávhoz.113 Judith Magyarországon hunyt el, 1058 augusztus 2.-án. Hamvait fia, — I. Endre veje, — kegyeletesen Znaimba szállíttatta, majd hercegi trónjának elfoglalásakor 112. Anno dominicae incarnationis MLVIII, Ilii Nonas Augusti Iudita coniux Bracizlavi, ductrix Boemorum, obiit, quam quia filius suus Spitigneus eiécerat de regno suo, cum non posset aliter ulcisci iniuriam suam in filio, ad contumeliam eius et omnium Boemorum nupserat Petro regi Ungarorum COSMAS PRAGENSIS ecclesiae decanus: Chronici Bohemorum libri III. MGH, SF t. IX, Lib. H, c. 17,78. — Kozma, a prágai székesegyház esperese (1045—1125) alig egy nemzedékkel élt az események után, amelynek zajlásakor már a világon volt. Kévéssé valószínű, hogy a szinte egykorú történésekre vonatkozólag lényeges tévedésbe esett volna, avagy koholmányt kísérelt volna meg. — Ugyanígy tudósítanak egyébként az Opatowi Évkönyvek is: ludita uxor Bracizlai ductrix Boemiae Ilii Non. Aug. obiit, que prius eiecta fuerat de terra quia Petro regi Ungarorum nupserat, Annales Gradicenses et Opatowicenses, ad a. 1058, MGH, SS t. XVII, 647. 113. Wratiszláv és Adelhaid életadatai a következők: Przemysl n. Wratiszláv született 1033 táján, elhunyt 1002 jan. 14.-én, eltemették Vy Sehrad ott; 1050—61-ig Morvaország, majd 1061— 86-ig Csehország hercege volt, 1086 jún. 15.-én pedig Csehország királyává koronázták, s mint ilyen uralkodott 1092-ben bekövetkezett haláláig (RttDT—COLLENBERG: Reges Növi, op.cit., ad „Böhmen”, kiadás alatt). Első neje, Mária — valószínűleg az Aribonídák törzséből — 1055-ben traigikus körülmények között végezte életét. Wratiszláv még ugyanazon esztendőben újból nősült, elvevén Magyarországon Adelhaidot, I. Endre király és Rurik Anasztázia idősebbik leányát. Adelhaid 1038/40 táján születhetett, valószínűleg Kljevben és 1062. jan. 27.-én húnyt el. Wratiszláv 1063-ban nősült harmadízben, elvevéh Plast Swatawa lengyel hercegnőt, aki jóval túlélte, s csak 1125-ben húnyt el. Ez életadatok forrásait lásd 114. jegyz. Jegyezzük még meg, hogy utóbb I. Béla király Eufémia leánya is a Przemysl-házba férjezett, 1068/72 között nőülmenvén Ottó morva herceghez, Wratiszláv öccséhez. üymódon a XI. század hatvanas éveiben az alábbi háromszoros cseh—magyar genealógiai kapcsolat állott elő: lengyel Adelhaid oo 1: Mihály herceg oo 2: Géza nagyfejedelem Írtől: Vászoly 2-től: hona (?) oo Orseolo Ottó I. Endre I. Béla Adelhaid Eufémia I. Bretiszláv Judith Péter 1 i: 11 2: 1 1 1 1 I. Ottó II. Wratiszláv 94
