Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján
összefoglalva a magyar honfoglalásig terjedő időre vonatkozó eddigi régészeti adatokat, annyit mondhatunk, hogy sem az őskorban, sem a rómaikorban városunk tágabb értelemben vett területén komolyabb jelentőségű település nem volt, csupán a természeti adottságokat kihasználva, szórványosan telepedett le az ember. A magyar honfoglalást megelőző 5 évszázad folyamán pedig egyetlen egy emberi település vagy temetkezési nyomot sem lehetett eddig igazolhatóan kimutatni. Megváltozott azonban a helyzet a magyar honfoglalás után. A mintegy 20 évszázados őskori időszakasz 36 lelőhelyével, a 4 évszázadot felölelő rómaikori 11 lelőhelyével, illetve az 5 évszázados népvándoráskor semmi lelőhelyével szemben az első két évszázadunkból 18 lelőhely ismeretes. Joggal állíthatjuk, hogy ez a hirtelen adatmegnövekedés a terület fontosságának, település-sűrűségének megnövekedését tükrözi. A magyar honfoglalást követő évektől azért összegezzük csupán a XII. századig tartó időszak régészetileg kimutatható anyagát és megfigyeléseit a következőkben, mivel a XII. századtól kezdve már az okleveles adatok alapján ismertek a legfontosabb világi és egyházi intézmények helyei, tudjuk a város virágzó életét és annak településtörténeti kereteit.12 Mi a kialakulást vizsgáljuk. Természetesen a végkövetkeztetések levonásánál figyelembe vesszük a későközépkori, sőt az újkori adatokat is. Mielőtt az irodalomból eddig ismert lelőhelyek alapján felvázolnánk városunk kora-Árpádkori településtörténeti képét, megemlítjük, hogy a terepbejárási adatokat is figyelembe véve a Sárkeresztúri úti13 és a Sóstó-Vízművek11 sírjai egy temetőből származnak.15 Valószínűleg ugyancsak egy temetőt jeleznek a Kanizsai úti Baraktábor16 és a Maroshegy 1.17 elnevezésű lelőhelyek sírjai is.18 Ugyancsak egy temetőhöz Székesfehérvári Szemle 6 (1936) 105—8; FÜGEDI E. : Fehérvár alaprajza és a városi polgárság kezdetei Magyarországon. Fejér megyei Szemle 2 (1965) 9; BOJÁR I. kéziratos tanulmánya (idézi: FITZ J.: op.cit. (1966) 6. 12. V. ö. FITZ J. és FÜGEDI E. idézett tanulmányaival. 13. MAROSI A.: Székesfehérvár honfoglaláskori temetői. Arch. Ért. 39(192)0—22) 36—40; K. ÉRY K.— KRALOVÁNSZKY A.: Székesfehérvár környéki X—XI. századi temetők népességének paleoszociográfiai vizsgálata. Alba Regia 2—3(1063) 79., 7. jegyz. István király Múzeum. Ltsz. 4314—40. 14. FITZ J.: IKMKözl. E. 2(1957) 5. Ltsz. '56.92.1—2; 129.1—130.1. 15. Madarász Jenő (sz. 1896) volt kerületi rendőr segítségével végzett terepbejárásunk és az irodalmi adatok egyeztetése alapján. 16. MAROSI A.: op.cit. 35—40. Ltsz. 4265; 4551—65, 17. MAROSI A.: op.cit. 32—33. Ltsz. Magyar Nemzeti Múzeum 16/1898. 18. Ugyancsak Madarász Jenővel végzett terepbejárásunk és az irodalmi adatok egyeztetése alapján. 10 2. ábra. Rómaikori főútvonalak Székesfehérvár környékén.
