Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja
korán elhúnyt elsőszülöttjük is.86 Ámde térjünk ki előbb Gizella királyné életadataira.87 Születését a legújabb kutatás 985 tájára teszi, vagyis István Vajkkal valá egybekeléskor mintegy tizenkét esztendős lehetett.88 Aligha feltételezhető tehát, hogy az 1000. év előtt gyermeket szült volna. Pontos adatunk amúgyis csak Imre herceg születési évéről maradt: 1007. A névszerint is ismert Ottóról már vélelmeztük, hogy Imrének öccse,89 vagyis 1010 táján születhetett, mikoris István 35 éves, Gizella pedig 25 körüli. A netáni többi gyermek feltételezhetőleg 1000 és 1007 között kellett, hogy született légyen. Szt. Imre előtt iiyeténképp mintegy három gyermeket vélelmezhetünk, akik közül az egyik valószínűleg István, a másik kettő pedig ismeretlen nevű, korán elhalt fiú, vagy leány. Itt kell hangsúlyoznunk, hogy sem Ágota, Eduárd angol herceg felesége, sem pedig Hedwig, Nellenburgi Boldog Éberhárd édesanyja, nem tekinthető Szt. István gyermekének, akinek vérsége már az első nemzedékben teljesen kiapadt.90 Osvát és Jakob Unrest említik; filii sui parvuli, videlicet Otto et alii, quorum nomina tacentur, diu ante mortem regis decesserunt OSWALDUS DE LÁSKA: De beato Stephano rege Hungarorum sermo. Biga Salutis intitulât! (Hagenau, 1499) amit sokáit Temesvári Pelbárt művének tartottak; valamint Dem (sc. Steffan) gab der heilig Sannd Kaiser Hainreich sein leibliche Swester, genant Gela, zw ainer hausfrawn; damit geperdt er Emericum vnd Ottonem vnd ander sün mer, die hye nicht genant sind JAKOB UNREST: Ungarische Chronik, ed: R. v. KRONES: Bruchstück einer deutschen Chronik von Ungarn. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung t. I. fase. 31. (Wien, 1880) 2>9. 86. Lásd 23. jegyz. 87. Gizella idegenül csendülő nevét a magyarok Keszlának ejtették, mint ahogy a Henrikből is Imrét csináltak. E fonetikai változást a hazai kútfők a következő írásmódokkal rögzítik: Gizella, Gisla, Gesla, Gilla, Kesla, Keszla, Keysla, Reisla, Keysle, Kisla és Kysla. SSRH t. I. 523 t. II. 652. — Gizella életének korabeli külföldi kútfőit összefoglalta GOMBOS A.: Szt. István király a külföldi történetírásban, op.cit. 298'—311'. 88. A. GRtlNEIS: Die Königin und Äbtessin Gisela und ihr Grab in der Klosterkirche von. Niedernburg (Passau, é. n.) 1. — Ugyanígy W. K. ISENBURG: op.cit. pars I. tav 3. — A házasság időpontja tekintetében 991 és 1012 között váltakoznak a külföldi tudósítások GOMBOS A.: Szt. István király a külföldi történetírásban, op.cit. 298—99. Ha a Leobeni Névtelen krónikájának 991-ről szóló tudósítása helytelen is, el kell fogadnunk azt a korrögzítő állítását, hogy a bajor—magyar frigy Henriknek III. Ottó örökébe léptét megelőzően, azaz bajor herceg korában, vagyis 1003 előtt ment végbe: Hoc tempore s. Hainricus adhuc non imperator, sed tantum dux adhuc Baöariae existens, dedit regi Ungariae beato Stephano sororem suam, nomine Gyslam, in uxorem Anonymi Leobiensis Chronicon ad a. 991 SSRA t. I. 761. — Az Ekkehardus által megőrzött lOOl-es dátum valószínűleg az ünnepélyes consummatio tényleges évének emlékén nyugszik: Henricus Stephano regi Ungariae sororem suam dedit, EKKEHARDUS URAUGIENSIS abbas: Chronicon. ad a. 1001, MGF. SS t. VI. 192. 89. Ami Ottó és Imre születésrendjét illeti, Imre kellett, hogy az idősebbik legyen, mert a nemzedékrendben közelebb álló családtagok nevét viseli (Gizella apja és fivére), míg Ottó csak i.nokatestvéri név (Gizella nagyatyja, nagybátyja, elsőfokú nagybátyja és két másodfokú unokatestvére). Lásd 23. jegyz. 90. Az újabb kutatás eredményei kétségtelenné teszik, hogy Ágota nem volt Szent István leánya (HERCZOG J. : Skóciai Szent Margit származásának kérdése Turul 53 (1030) 1—42.). Ezzel Fest Sándor tanulmánya tárgytalanná vált. (FEST S.: Eadmund Ironside angol-szász király fiai Szent István udvarában. Skóciai Szent Margit. Szt. István Emlékkönyv, t. II. 525—551.). — A kérdés újabb összefoglalása: SZ. VAJAY; Agatha mother of Saint Margaret, Queen of Scotland, in: Duquesne Review, A Journal of the Social Sciences, t. VII, N°-2 (Pittsburgh, Pa., 1962) 71—87. — Már Szilágyi is feltételezte, hogy Ágota alkalmasint Liudoií westfrieslandi őingrófnak volt leánya, ami azóta okirati igazolást nyert, SZ. VAJAY: Agatha, op.cit. 79, n. 34. — Ami Hedwiget illeti, a források II. Henrik császár rokonának mondják, s már 1609-ben mint Nellenburgi IV. Éberhárd (Eppo), Zürichgau grófjának nejeként szerepel E. KRÜGER: Ursprung des Weifenhauses und seine Verzweigungen in Süddeutschland (Wolfenbüttel, 1399) tav. XVIII. — Wimkhaus Luxemburgi I. Szigfrid gróf és Elzászi Hedwig leányának véli, de állítását nem okadatolja (E. WINKHAUS: op.cit. t. I. 117, 129). Ezek szerint Hedwig a császárné rokona lenne és Gizellával csak sógorságban állott, ámde semmiképp sem Szent István és Gizella leánya, amint azt már Dőry is félreérthetetlenül leszögezte (DÖRY F.: op.cit. 574). A Nellenburgi-ház legújabban kiadott származási tábláján Hedwig mindennémű, családi hovatartozás feltüntetése nélkül szerepel 88
