Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja
Vessünk végül egy pillantást Géza unokáira, azaz a felsorolt gyermekektől ■származó utódokra. Ha ez a körkép kissé meg is haladja e tanulmány eredeti célkitűzését, a genealógiai és kronológiai áttekintéshez elengedhetetlen. Éppen ezért, részletes okadatolás helyett csak forrásainkra utalunk, s az egyes személyek életadatai kapcsán röviden összegezzük az újabb kutatás eredményét. Géza nagyfejedelem idősebb leánya, akit Vitéz Boleszláv utóbb eltaszított, 987 végén férjét fiúgyermekkel ajándékozta meg, aki a Beszprim nevet nyerte, amely korántsem lengyel eredetű. A gyermek anyjával együtt csakhamar Magyarországra jött, ahol nagybátyja udvarában nevelkedett.78 Apja halála után Beszprim 1025-től igényt tartott a lengyel trónra, amit Boleszlávnak harmadik házasságában a szorb Emmenilddel nemzett fia, II. Miciszláv, foglalt el. Mégis, Beszprim 1029-től Felső- Vág-völgy és Morvaország ura, majd 1031-ben egy lengyel frakció segítségével sigyar vármegye-kialakulásról kifejtett, a kérdést teljesen új alapokra helyező és a történeti evolúciónak minden tekintetben megfelelő nézetébe GYÖRFFY GY.: A magyar nemzetségtől, op.cit. 27—47. 78. Györffy feltételezése, amely szerint Szt. István nénjének lengyel fiát tette volna meg az őróla Veszprémnek: elnevezett vár első ispánjává (GYÖRFFY GY.: A magyar nemzetségtől. op.cit. 589), kronológiai megfontolásokra késztet. E jelentős püspöki székhely már 1002 előtt Veszprém néven volt ismeretes, s kevéssé valószínű, hogy nevét egy akkor tizenöt eztendősnél alig idősebb gyermek után nyerte volna. A névadó Veszprém tehát régebben kellett, hogy éljen. Mindenesetre a X. század második felében, mert Bogyay újabb kutatása erősen valószínűsítette azt az azonosítást, miszerint az ősi település és vár honfoglalás előtti neve Ortahu volt (BOGYAY; Die Kirchenorte der Conversio Baoariorum et Carantanorum Südostforschungen 19 (103*0) 67—'70; v. ö. GUTHEIL J.: Magyarország és Kereszényság Szent István előtt. Vigilia (1960) 464—5). Hogy a névadó Veszprémnek is köze kellett, hogy legyen az Árpád-házhoz, márcsak abból is feltételezhető, hogy Géza nagyfejedelem elsőszülöttje ezt a nevet újította fel fia számára. Ebből a feltételezésből kiindulva indítványoztuk, hogy a Besprim « Veszprém névben Mihály hercegnek pogányko-ri nevét lássuk (1. 62, jegy.). A név Ketrzynski megállapítása szerint nem lengyel eredetű, ami feltételezésünket csak megerősíti (S. KETRZYNSKI: Polska X—XI wieku, op.cit. 22il). Györffy Gy. lektor szerint ,,a Piast-házbeli Veszprém herceg nevének a Veszprém város nevével való azonosítása az alábbiakkal támogatható: 1. A veszprémi oklevél feltüntetett 1009-es évszáma helyes; nem is lehet más (v. ö. GYÖRFFY GY.: Székesfehérvár feltűnése a történeti forrásokban. Székesfehérvár évszázadai 1 (1967) Székesfehérvár). Ez az oklevél azonban interpolált és a benne előforduló Wesprem helynév korszerűtlen néven szerepel, mint erről a szókezdő W tanúskodik. A hiteles veszprémvölgyi alapítólevél még későbbi, mint ezt Moravcsik valószínűsítette, de egyházjogi és genealógiai érvek alapján igazolható is. 2. Ilyen módon a ,15 éves’ Veszprém ispánsága, mint érv elesik. De maga a 1'5 év sem akadály, mert ha magyar királyok gyermekkorukban trónra juthattak (Kun László már 12 éves korában részt vett a bökénysomlai csatában: Ottokárt Dürnkrutnál 16 éves korában verte meg), ha trónörökös hercegek gyermekkorukban megkaphattak országrészeket kormányzásra (II. István 1114-ben, 13 éves korában Horvátország királya), ha a tudást igénylő érseki székeket megkaphatták a királyi családdal rokon gyermekek (Bertold. Hippolit), a tudást nem igénylő ispáni széket miért nem kaphatta meg Veszprém is ugyanilyen idős korában, ráadásul Veszprémben, ahol a király női családtagjai laktak. 3. Az ispánok központjai, ahol megállapítható, nem Géza, hanem István-kori emberek nevét tartották fent (Hont, Csanád, Szolnok stb.). 4. Az ispánságok központjai egy esetben sem viselték Árpád-házi családtagok nevét. 5. A Mihállyal való azonosítás valószínűtlen, mivel Mihály 945 táján született és az Árpádok a Konstantinos által közölt családfa szerint a vezérek korában nem adtaik pogány név gyanánt szláv nevet. 6. A Bezprem név nyugati szláv; a cseh emlékekben is előfordul. Jelentése: ,nem egyenes, egyenetlen, békétlen’ (MELICH J.: A honfoglaláskori Magyarország op.cit. 398—399).” Véleményünk szerint 15 éves korban lehet az ember érsek és király, de gyakorlati tapasztalatot és immanens tekintélyt kívánó ispáni tisztre kevéssé alkalmas: ez nem szimbolikus rang, hanem konkrét hivatal. — Nem látjuk bizonyítva, hogy az Árpád-ház vezérkori tagjai miért nem viselhettek volna szláv nevet (Vazul, László, Bonuszló!). Ezt támogatja Konstantinos magyar—lengyel kapcsolatokra való utalása s, amelyek szükségképpen 952 előttiek (lásd 42. jegyz.). Ha Beszprem = Békétlen, ez ugyancsak reá illenék arra, amit Mihály személyiségéről vélelmezünk. 85
