Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján
is — megtaláljuk az emberi élet nyomát.5 Vaskori leletanyaggal lényegileg ugyanazon helyeken találkozunk, ahol a korábbi időben település volt.6 (1. ábra.) Ennek alapján úgy tűnik, hogy a mai Belváros és Külvárosok területén már az őskor embere kihasználta a Sárvíz-adta védelmet és gazdasági lehetőségét. E települések kevés száma alapján nem rajzolódik ki ma még különösebb kép, annyi azonban megállapítható, hogy a telephelyek közvetlenül azon útvonalak mellett fekszenek, amelyek a későbbi időkben is — nyilvánvalóan földrajzi adottságuk miatt — tovább élnek, illetve megfordítva; az őskorban alakítják ki a napjainkig is meglévő úthálózat nyomvonalait. A római korban annyiban változott a helyzet, hogy az eddig ismert települési és temetkezési nyomok7 — amelyek igen gyér leletanyagot szolgáltattak — arról vallanak, hogy a római korban kis jelentőségű település lehetett városunk területén.8 Ez érthető is, hiszen az Arrabona (Győr) — Osones (Fehérvárcsurgó) — Gorsium (Tác) útszakaszon Székesfehérvár területe Osones és Gorsium között a felezőpontban helyezkedik el és mindkét település mintegy 1 km2 nagyságú; márpedig 10 km-enként még egy főútvonal sem bír el ekkora településeket, ilyen sűrűn egymás mellett. Helyüket és nagyságukat a rómaikori fontos útvonalak határozták meg. Ugyanis Osones az Aquincum (Óbuda) — Floriana (Csákvár) — Caesariana (Jutas), K—NY irányú, illetve az Arrabona — Gorsium É—D-i irányú útvonal metszőpontjában; Gorsium pedig az Arrabona — Sopianae (Pécs) É—D-i irányú, illetve Aquincum — Itália közötti K—Ny-i útvonal metszőpontjában feküdt.9 A rómaikorban a város területén a főútvonalak tehát nem metszik egymást, csupán egy halad át rajta ÉNy—DK irányban. A két Ny-i irányú rómaikori főútvonal közül az egyik a várostól északra, mintegy 10 km-re, a másik pedig délre, mintegy 3 km-re halad. (2. ábra.) A népvándorlás korából egyetlen emberi nyomot sem ismerünk. A legközelebbi adat Székesfehérvártól DK-i irányban 5 km-re levő Örhalomra vonatkozik (avarkori sír).10 Ügy gondoljuk, hogy az árpádkori Miklós prépostság épületének helyéről (Dózsa György-tér, Honvéd utca között) előkerült és az V—IX. század közé datált ókeresztény oltárkorlát nem ad ma még olyan értékű információt, amely komolyabb történet; következtetés levonását tenné lehetővé annál is inkább, mert ma még nem igazolható az sem. hogy a valószínűleg a XII. század elején alapított prépostságnak valamiféle előzménye lenne.11 6. Maroshegy 35 (ltsz. 8095) ; Palotai út 75 (ltsz. 7989) ; Romkert (ltsz. 10.414) ; Szeder utca 79 (ltsz. 5921—46); Városmajor (ltsz. 5575); Nyúl dűlő (ltsz. 61.150.7., 158.1—2., 159—160) ; Móri út— Nyúl-domb (Makkay J. 1067. évi ásatása). Megjegyezzük, hogy még az alábbi, lelőhely nélküli őskori anyaggal rendelkezünk a város területéről; ltsz. 113; 1252—65; 1269—72; 3003. Az őskori vonatkozáshoz lásd PETRES É.; Folia Archaedogica 12(1960) 35—43; FITZ J. : op.cit. 1966/6. Az őskori anyag kormeghatározásában nyújtott segítségért ezúton mondok köszönetét F. Petres Évának és Makkay Jánosnak. 7. Felsővárosi I. sz. kertészet (ltsz. 66.40.1.); Zámolyi út (ltsz. 66.3.1—14); Törvényház (ltsz. 1725); Kempelen tér 2 (ltsz. 4301—2); öreghegyi szőlő 314 (ltsz. 6033); Salétrom utca (ltsz. 226/1932); Alagi Dezső utca 8 (ltsz. 10487); Lövölde utca (ltsz. 5730—81); Börgöndi határ — Takarodó út (ltsz. 9914); Kisbasarét dűlő (ltsz. 9224—29); Megyeház Fitz J. adata; Nyúl dűlő (ltsz. 61.149.1.— 160.1.). Közelebbi lelőhely meghatározás nélkül: ltsz. 55-50.1—52.1; 62.81.1. Másodlagosan felhasznált római kőfaragványok: Bazilika (ltsz. 10413; 107193—822; 11250) ; Budai kapu (ltsz. 6771); Janicsár utcai kőhíd (ltsz. 10570—71); Móri úti malom (ltsz. 11251); öreghegyi Fiskális dűlő (ltsz. 8982) ; Palotai út 6 (ltsz. 9223) ; Rózsáskerti fürdő (ltsz. 8337) ; Széchenyi utca 14 (ltsz. 7591). 8. FITZ J. : Septimius Severus-kori dénárlelet Mór — Felsődobosról. Numizmatikai Közlöny 58—59 (1959—60) 20. P. FITZ J.; Gorsium, a táci rómaikori ásatások (Székesfehérvár, 1964); KRALOVÁNSZKY A.: Velence község történetéhez. Alba Regia 4—5 (1964—65) 228—30. 10. D. CSALLÁNY: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa (Bp. 1956) 200. 11. MAROSI A.: Fejér megyei őskeresztény emlékek és a múzeum Krisztus monogrammköve. S
