Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja
mek idején a Dunántúlon a Bulcsú-törzsbeli horkák. Erre vall a Hildesheimi Évkönyvek „Rex Julus” meghatározása.85 Géza és Sarolt nyilván pogány-módra kötött házassága éppen a fejedelmi törzs és a gyulák törzsének szövetségét kellett, hogy megpecsételje. Jellegére nézve tehát pogány orientációjú és „belpolitikai” célkitűzésű frigy. — Ami végül Sarolt életkorát illeti, a 967 körüli házasság és a 969 körüli első szülés arra vall, hogy ekkor 13—16 éves lehetett, azaz 954 táján kelleti, hogy szülessék. Mintegy húsz esztendős tehát, amikor Szent Istvánt világra hozza. Térjünk át ADELHAID-ra, akit a lengyel hagyomány nyomán Merseburgi Thietmar „Szép Asszonynak” nevez (Beleknegini),3e amit azonban Balzer „Fehér (= Szőke!) Hercegnő”-re (Biala Knegini) helyesbített.37 A Heinrichaui Évkönyvek szerint I. Miciszláv herceg nővére és Ziemomysl fejedelem leánya volna.í8 Következésképp Géza vejének, Vitéz Boleszlávnak nagynénje. Miután Ziemomysl idős korában, 964-ben húnyt el, Adelhaid legkésőbb 957 táján kellett, hogy szülessék. Apja ekkor ötven év körül járt és bátyja, Miciszláv, már huszonöt esztendős. Adelhaid anyja tehát bizonyára nem az a Gorka, aki a hagyomány szerint Miciszlávot 931-ben szülte.39 A lengyel hercegnő így is harmincadik életéve felé járhatott már, amidőn a nálánál mintegy tizenöt évvel idősebb Géza nagyfejedelem 986 táján második nejévé tette. Ezek az életadatok egy újabb genealógiai feltételezés alapjául szolgálhatnak, miként alább még látni fogjuk. Második házasságkötésekor Géza formailag már mindenesetre keresztény és ugyancsak megkeresztelkedett volt a lengyel dinasztia is.49 Mindkét ország evangélizációját II. Ottó császár német papjai kezdeményezték. Ám ez a hitbuzgalmi tevékenység egyben politikai terjeszkedést is jelentett, ami ellen lengyelek és magyarok ösztönösen védekeznek. A 35. Stephanus rex Ungaricus super avunculum suum regem Julum cum exercitu venit Annales Hildesheimenses, op.cit. ad a. 1003. MGH, SS t. III. 92. 36. Uxor autem ejus Beleknegini id es pulchra domina, Slavonice dicta Thietmari Merseburgensis op.cit. Lib. VIII, c. 3. MGH, SS t. III. 862. 37. O. BAI.ZER: op.cit. 30. — A Beleknegini eredeti jelentése „fehér hölgy”, aminek azonban a Thietmar által beszélt, a lengyeltől némileg elütő Elba-menti szorb tájszólásban ,szép’ értelme is van. Innen a krónikás-püspök latin átírása: pulchra domina. E helyes felismeréshez Melich János további kombinatív következtetéseket fűz a Sarolt = Beleknegini tétel bizonyítása érdekében. (MELICH J.: Saroldu. Magyar Nyelv 23 (1927) 489—94, és ugyanő: A honfoglaláskor! Magyarország. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. 6, (Bp. 1929) 45—51, 447—453). — Melich álláspontjához helyesbítő észrevételeket fűz DÖRY F. : op.cit. 560, n. 4. ,38. Mesco habuit sororem nomine Adilheiden, quam Iessa rex Ungarie accepit in uxorem. Annales Cisterciensium in Heinrichow. MGH, SS t. XIX. 544 ad. a. 971. 39. A lengyel dinasztia ekkor még pogány és Ziemomysl fejedelem többnejűségben él. Még fiáról, Miciszlávról is feljegyzi a krónika, hogy mielőtt a keresztény Dubkovkát feles-égül vette volna, hét pogány feleséget tartott: in tanto gentiltitatis errore involvebatur, quod sua consuetudine septem uxoribus abutebatur. Postremo unam Christianissimam de Bohemia, Bubrovcam nomine in matrimonium requisivit MARTINUS GALLUS: Chronicon Polonorum. MGH, SS t. IX, Lib. I. c. 6, 427. — Adelhaid anyjának kiléte így aligna lesz valaha is megállapítható. Maga a Miciszlávot szülő Gorka is inkább legendás hagyományú név, semmint történeti ténymegállapítás (O. BALZER: op.cit. 18; W. DWORZACZEK; op.cit. táv. I, nem is említi). Adelhaid és Miciszláv testvéri viszonyának lengyel forrásait Nagy Géza vizsgálta, (NAGY G.: Szent István vérsége és a magyar kútforrások. Turul 25 (19f)7) 127—1319). — Megjegyzendő, hogy az írott lengyel források Ziemomysl herceg nejét egyáltalában nem ismerik: Zemonislaus... moritur; sepultus Gneznae anno de multorum sententia 964. Eius uxor ignoratur, ex qua Micislaus et Adelhaida... secunda uxor Geisae regis Ungariae. Genealogia regum Polonorum. Polonicae Historiae Corpus hoc est Polonicairum Rerum Latini recentiores et veteres scriptores, ed. J. PISTORIUS NIDANUS (Basel, 1582) (a továbbiakban: PHC) t. III. 148. 40. A lengyel Piastok közül Miciszláv, Géza sógora (és utóbb nászipa is!) tért meg elsőként, keresztény nejének, a Przemyslida-házból származó Dubrovkának unszolására. A 971-ben végbement evangélizációról így számol be a krónika: Anno Domini nongentesimo septuagesimo primo dux Mesco baptizatus est. Annales Cisterciensium in Henrichow, op.cit. MGH, SS t. XIX. 544, és bővebben: Anno incarnationis dominice nongentesimo 72
