Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései

Ennek fényében érthetővé válhatnak esetleges további egyezések is. A korai lengyel állam székhelyei Gniezno, Poznan és Fehérvár belső városmagjai mindhárom helyén lényegileg azonos nagyságú, 0,15—0,20 km2 területet ölelnek fel, sőt mindhárom helyen a fejedelmi szálláshely és az egyházi létesítmények is azonos topográfiai és funkcionális egyezést mutatnak.47

Ha a tágabb értelemben vett Álba civitast vesszük alapul, tehát a városi körülvevő 10 települési egységet is, amely vitathatatlanul Fehérvárhoz tartozott,48 akkor a bolgár székhely Pliszka méretei kínálkoznak párhuzamként.49 Mindkettő ugyanis 23, illetve 24 km2-nyi területet fog össze.

E párhuzamok további vizsgálata szoros együttműködést tesz szükségessé e területek régészeti-történeti kutatásával, amely minden bizonnyal gyümölcsöző eredményeket fog hozni.

összegezve az elmondottakat, véleményünk szerint a Géza-kori alapítású Álba civitas, a gazdasági és társadalmi fejlődési fok korabeli színvonalához simuló, de kiemelkedő jelentőségű település volt, amely stratégiai, állami és egyházjogi szempontból, valamint kialakulását és fejlődését tekintve lényegében megegyezett a kelet-európai hasonló fontosságú központokkal.

Természetesen az itt felvázolt kép ma még jórészt feltételezés. Az egykori valóság pontosabb megismerése azonban régészeti feltárások nélkül elképzelhetetlen Meggyőződésünk, hogy a milleneumra készülő városunk támogatni fogja kutatásainkat. Ezekkel a munkálatokkal nemcsak Alba civitas megismeréséhez kerülhetünk közelebb, de rajta keresztül világosabb képet kapunk a feudális magyar állam kialakulásáról és a város további történetéről is.50

47. W. HENSEL: Poznan w zoraniu dziejów (Wroclaw 1958); K. ZSUROWSZK3: Gniezno pierwsza stolica Polski (Warszawa 1964).

48. Tudomásunk szerint egyetlen adat sem szól amellett, hogy e települések külön névvel, Fehérvártól független közigazgatási egységek lettek volna. A legközelebbi önálló közigazgatási egység Fehérvártól mintegy 4 km-re lévő Noé, a 7 km-re lévő Börgönd, valamint az ugyancsak 7 km-re fekvő Urhida. Mindegyik település Árpád-kori. E kérdésben sokat várunk GYÖRFFY GYÖRGY településtörténeti vonatkozású készülő munkájától.

49. FEHÉR G. : A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik. Arch. Hung. 7(1931) 41.

50. E tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári Történész Ülésszakon 1966. májusában.

45