Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései
Végeredményként mindkét terület határának megállapítása egyértelműen eldönthető volt, hiszen a két telek között haladó főút, illetve a sziget szélei önként szabták meg a határvonalak egy részét. A prépostság déli záróvonalát az 1965-ös ásatás során feltárt XI. század közepei kőfal északi nyomvonala szabja meg.21 Tehát a legkorábbi, még a XII. századi telekbővítés24 25 előtti prépostsági határt a Március 15-e utca és Lakatos utca sarka, majd ettől keletre a sziget széle, majd a Szabadság-tér déli, illetve nyugati vonala jelzi. A királyi szálláshely határát a prépostsági terület tükörképeként a Szabadságtér, Juhász Gyula utca, a sziget széle, a Liszt Ferenc utca palotai kapu vonaláig terjedő része, végül pedig ismét a Szabadság-tér jelzi. E két terület nagysága azonos, az egyik 11 500, a másik 11 300 m2. Ebben az egyezésben nem az abszolút számszerű, hanem az arány, a nagyságrendi megegyezés a fontos. Sem a nagyságbeli egyezés, sem a két terület tükörképszerű elhelyezése, s a főútvonalat és piacteret közrefogó helyzetük nem lehet véletlen. Mögötte tudatos területpolitikai meggondolást, valamint az ország legkorábbi — az ezredév fordulójára tehető — településosztását véljük felismerni.26 Ennek állam- és egyházjogi kihatásait nálunk hivatottabb szakembereknek kell elemezni. így a civitason belül sikerült két olyan egységet körülhatárolni, amelyek további következtetések levonására adnak lehetőséget. A királyi palota és prépostság területének meghatározása után vizsgálatunkat a fejedelmi szállásterület meghatározásával folytatjuk. Vajay,27 Fügedi28 és Györffy29 * részéről újabban beigazolt Dlugosz-féle adat szerint ma már biztosan tudjuk, hogy Géza fejedelmet a mai püspöki székesegyház alatt, a Fitz Jenőtől meghatározott Szt. Péter és Pál templom elődjében temették el.30 Nyilvánvaló, hogy a vár legmagasabb dombja nemcsak a fejedelem temetkező, hanem egyúttal szálláshelye is volt.31 E szálláshelynek a váron belüli pontos helyére és határára nincs közvetlen adatunk, ez csak ásatással állapítható meg. Viszont a korabeli közép-európai világi és egyházi központok adatai alapján úgy véljük, hogy a fejedelmi szálláshely a természetes kiemelkedés tetején, az Arany János utca 5—9 számú házak körül helyezkedhetett el.32 A külön megerősített vár 24. KRALOVÁNSZKY A.: A székesfehérvári középkori bazilika. IKMK B. 27(1966) 6. 25. KRALOVÁNSZKY A.: Alba Regia 6—9 (1967) op.cit. 26. A tükörképi elhelyezést a két telek között húzódó, a vársziget hossztengelyében haladó főútvonal is befolyásolta nyilvánvalóan. Előadásunk (1968 május) után hívta fel figyelmünket NÉMETH PÉTER, hogy a veszprémi várhegyen a királyi terület átadásának írásbafoglalásakor a királyi és az egyházi terület határa pontosan a várhegy felező vonalában volt. Ez azt jelenti, hogy az ugyancsak X—XI. század fordulójára tehető és a székesfehérvárihoz hasonló területosztást tükröz. E két párhuzam alapján az esztergomi várhegyen is hasonlót tételezünk fel, azzal a különbséggel, hogy itt nem lehet egykönnyen meghúzni a határt a fejedelmi-királyi, illetve az egyházi terület között, mert a hegy keleti oldalának telektulajdonjogi vonatkozásai ismeretlenek, illetve nehezen rekonstruálhatók. Mindenesetre a lebontott szent Adalbert székesegyház topográfiai helyzete — már túl van az észak-déli tengelyben a felezővonalon és így 3/5-öd a rekonstruálható feltételezett egyházi terület aránya — alapján arra lehet gondolni, hogy ha fele-fele volt az arány, akkor a keleti hegyoldal területén lehetett 3/5-öd arány a világi hatalom javára. 27. SZ. VAJAY: Grossfürst Geysa von Ungarn. Südostforschungen 21(1962). 28. FÜGEDI E. : Fehérvár középkori. . . op.cit. 29. GYÖRFFY GY. : op.cit. 36. FITZ J. : Adalékok Székesfehérvár középkorához Fehérvár (Székesfehérvár 1955) 66. 31. Tekintettel arra, hogy Géza fejedelem ősei, Taksony, Fájsz, Zsolt, Árpád nem Székesfehérvárott, hanem Taksonyban, illetve Óbudán, tehát fő szálláshelyeik közelében voltak eltemetve, Géza fehérvári temetkezését csak az indokolhatja, hogy ugyanitt volt fejedelmi szálláshelye is. 32. Sajnos, az ezredforduló körüli terepszint nehezen rekonstruálható, mivel ásatás e dombon még nem volt. Viszont az 1966.-évi csatornázási munkálatok során megfigyeltük, hogy 40
