Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései

korábban, Bakay Kornél3 régészeti eredményeivel jórészt egyetértve kimutattuk,4 a mai belváros és a mai városperem területén, X. század végi, új települések jelent­keznek. Ezt az ismert tényt tovább elemezve, eddigi feltételezésünket alátámasztó újabb eredményekre jutottunk. Szemben az öt eddig ismert X. század elejei honfoglaló temetkezőhellyel,5 amely egyben a temető közelében fekvő telephelyet is jelenti, s amelyek a korábbi útcsomóponthoz igazodtak, a X. század végén az új úthálózat kialakítása — mint mondottuk — új települési egységeket hoz létre. E települési egységek a korai várat, tehát a mai belvárost átlagosan 2km-re ölelik körül. E települési egységek száma tíz. Ebből nyolcnak a helye régészetileg igazolt, kettő jogos következtetés, abból kiindulva, hogy mivel az ismert nyolc település mindegyike egy-egy útvonal mellett, nagyjából egymástól azonos távolságra helyezkedett el, jogos a budai, azaz Kievbe,6 valamint a dunaföldvári, azaz a Balkánra vezető két út mellett is egy­­egy települést feltételezni. Az utóbinál ismerünk egy X. századi temetőt, de a részfeltárásból nem lehetett meghatározni, hogy az használatban volt-e a XI. században is.7 (1. ábra.) A tíz rekonstruált telephely száma, valamint azonos ívsávban történő elhelyez­kedése két következtetés levonására ad lehetőséget. Az egyik az, hogy létük tudatosan megtervezett, s valószínűleg egyszerre végrehajtott telepítési rendszer eredménye; a másik az, hogy a rendszer szervesen tartozik bele a kora Árpád­korban is meglevő, tízes számrendszerbe tartozó egyházi és világi közigazgatási és katonai gyakorlatba.8 Ez a feltételezés még jobban megerősíti Alba civitasnak a katonai alapon szervezett Géza-kori államalakulással összefüggő kialakítását. Nyilvánvaló, hogy az új települések és az új útvonalak építése az egyik legkorábbi építőtevékenységet jelzik városunkban.9 E 10 települési egység, valamint a vár területi határa gazdálkodási és jogi szempontú értékelése még további kutatást kíván, hiszen ennek a további évszázadokra is kihatása volt. Mindenesetre annyi máris leszögezhető, hogy a települési egységek közötti 2 km-es térköz nyilván a várbeliek kétlakiságát, települési és gazdálkodási viszonyait is tükrözi.10 Tovább szűkítve a települési kereteket, vizsgáljuk meg a civitas, vagy későbbi nevén Castrum, tehát a vár területét. Kiindulási pontunk az 1601-es hadmérnöki felvétel városalaprajza.11 Az ezen látható XIV. században épült városfal12 nyomvonalát tekintjük a legkorábbi, tehát a Géza-kori település természetes határának, mivel az, a hosszan elnyúló, szigetszerű kiemelkedés természetes szélével esik egybe. E területen belül az utcahálózat nyomvonalát, melynek java részét Árpád-korinak tartunk, az 1691-es újabb 3. BAKAY K. : Gräberfelder aus den 10—11 Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Rezidenz. Alba Regia 6—7(1933—64) 43—85. 4. KRALOVÁNSZKY A.: op.cit. 5. Ezen temetők: Rádiótelep—Bikasziget I., II.; Demkóhegy; Sárkeresztúri út és Sós-tói Víz­művek közös temetője; Táci úti repülőtér. V. ö. KRALOVÁNSZKY A.: op.cit. 6. Ez a Vöröshadsereg útja és az Élmunkás út találkozási pontja körüli, mintegy 0,5 km-es átmérőjű kör területén belül lehetséges, ugyanis elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ezen igen fontos útvonalat őrzés nélkül hagyták volna. V. ö. KRALOVÁNSZKY A.: Velence köz­ség történetéhez. Alba Regia 4—5(1962—63) 220. 7. Ez a temető a Sárkeresztúri úti, illetve a Sóstói Vízművek közös temetője. Itt 1916-ban 31, 1956-ban pedig 3 sírt tártak fel. A feltárás adatai szerint csak X. századi leletek ismere­tesek. V. ö. BAKAY K. : op.cit. 8. LÁSZLÓ GY.: A honfoglaló magyar nép élete (Bp. 1944) 229. 9. Sajnos, egyetlen árpádkori út sincs átvágva, így nem lehetséges pontosan meghatározni, hogy az útépítés milyen műszaki munkát jelentett. A magunk részéről árokkal ellátott utat tételezünk fel a fontosabb útvonalak esetében, tehát épített útra gondolunk. 10. E kérdéssel külön tanulmányban kívánunk foglalkozni. 11. Közli FITZ J. : Székesfehérvár (Bp. 1957) 19. 12. GERÖ L.: Magyarországi várépítészet (Bp. 1956) 291. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom