Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései

korábban, Bakay Kornél3 régészeti eredményeivel jórészt egyetértve kimutattuk,4 a mai belváros és a mai városperem területén, X. század végi, új települések jelentkeznek. Ezt az ismert tényt tovább elemezve, eddigi feltételezésünket alátámasztó újabb eredményekre jutottunk.

Szemben az öt eddig ismert X. század elejei honfoglaló temetkezőhellyel,5 amely egyben a temető közelében fekvő telephelyet is jelenti, s amelyek a korábbi útcsomóponthoz igazodtak, a X. század végén az új úthálózat kialakítása — mint mondottuk — új települési egységeket hoz létre. E települési egységek a korai várat, tehát a mai belvárost átlagosan 2km-re ölelik körül. E települési egységek száma tíz. Ebből nyolcnak a helye régészetileg igazolt, kettő jogos következtetés, abból kiindulva, hogy mivel az ismert nyolc település mindegyike egy-egy útvonal mellett, nagyjából egymástól azonos távolságra helyezkedett el, jogos a budai, azaz Kievbe,6 valamint a dunaföldvári, azaz a Balkánra vezető két út mellett is egyegy települést feltételezni. Az utóbinál ismerünk egy X. századi temetőt, de a részfeltárásból nem lehetett meghatározni, hogy az használatban volt-e a XI. században is.7 (1. ábra.)

A tíz rekonstruált telephely száma, valamint azonos ívsávban történő elhelyezkedése két következtetés levonására ad lehetőséget. Az egyik az, hogy létük tudatosan megtervezett, s valószínűleg egyszerre végrehajtott telepítési rendszer eredménye; a másik az, hogy a rendszer szervesen tartozik bele a kora Árpádkorban is meglevő, tízes számrendszerbe tartozó egyházi és világi közigazgatási és katonai gyakorlatba.8 Ez a feltételezés még jobban megerősíti Alba civitasnak a katonai alapon szervezett Géza-kori államalakulással összefüggő kialakítását. Nyilvánvaló, hogy az új települések és az új útvonalak építése az egyik legkorábbi építőtevékenységet jelzik városunkban.9 E 10 települési egység, valamint a vár területi határa gazdálkodási és jogi szempontú értékelése még további kutatást kíván, hiszen ennek a további évszázadokra is kihatása volt. Mindenesetre annyi máris leszögezhető, hogy a települési egységek közötti 2 km-es térköz nyilván a várbeliek kétlakiságát, települési és gazdálkodási viszonyait is tükrözi.10

Tovább szűkítve a települési kereteket, vizsgáljuk meg a civitas, vagy későbbi nevén Castrum, tehát a vár területét.

Kiindulási pontunk az 1601-es hadmérnöki felvétel városalaprajza.11 Az ezen látható XIV. században épült városfal12 nyomvonalát tekintjük a legkorábbi, tehát a Géza-kori település természetes határának, mivel az, a hosszan elnyúló, szigetszerű kiemelkedés természetes szélével esik egybe. E területen belül az utcahálózat nyomvonalát, melynek java részét Árpád-korinak tartunk, az 1691-es újabb

3. BAKAY K. : Gräberfelder aus den 10—11 Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Rezidenz. Alba Regia 6—7(1933—64) 43—85.

4. KRALOVÁNSZKY A.: op.cit.

5. Ezen temetők: Rádiótelep—Bikasziget I., II.; Demkóhegy; Sárkeresztúri út és Sós-tói Vízművek közös temetője; Táci úti repülőtér. V. ö. KRALOVÁNSZKY A.: op.cit.

6. Ez a Vöröshadsereg útja és az Élmunkás út találkozási pontja körüli, mintegy 0,5 km-es átmérőjű kör területén belül lehetséges, ugyanis elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ezen igen fontos útvonalat őrzés nélkül hagyták volna. V. ö. KRALOVÁNSZKY A.: Velence község történetéhez. Alba Regia 4—5(1962—63) 220.

7. Ez a temető a Sárkeresztúri úti, illetve a Sóstói Vízművek közös temetője. Itt 1916-ban 31, 1956-ban pedig 3 sírt tártak fel. A feltárás adatai szerint csak X. századi leletek ismeretesek. V. ö. BAKAY K. : op.cit.

8. LÁSZLÓ GY.: A honfoglaló magyar nép élete (Bp. 1944) 229.

9. Sajnos, egyetlen árpádkori út sincs átvágva, így nem lehetséges pontosan meghatározni, hogy az útépítés milyen műszaki munkát jelentett. A magunk részéről árokkal ellátott utat tételezünk fel a fontosabb útvonalak esetében, tehát épített útra gondolunk.

10. E kérdéssel külön tanulmányban kívánunk foglalkozni.

11. Közli FITZ J. : Székesfehérvár (Bp. 1957) 19.

12. GERÖ L.: Magyarországi várépítészet (Bp. 1956) 291.

36