Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban
nak. A vár lakosságának lélekszámbecslésénél a területnagyság alapján jobban megközelíthetjük a valóságot.38 A XIV. századi vár területe 150 ezer m2, azaz 15 hektár.39 * Leszámítva ebből a nem lakható, illetve kezdetben lazán lakott területeket, a lakhatás szempontjából figyelembe vehető terület Géza és István korában mintegy 7—10 hektár lehetett.1» Rekonstrukciónk szerint az átlagos teleknagyság Fehérvárott a kora Árpádkorban mintegy 200m2-nyi terület, amelynek alapján a 7—10 hektárnyi területen 350—500 ház helyezhető el.41 7 főt számolva egy háztartásra, ez összesen 2500— 3500 főt jelent. Evlia Cselebi török utazó szerint 1664-ben „1100 alacsonyabb, magasabb, téglaépítkezésű szép ház” van a várban.42 Ugyancsak 7 főt számolva egy háztartásra, ez 7700 lelket tesz ki. Mivel a törökkor a XIV—XV. században kialakult telkeket és házakat kapta örökül, a későközépkorban a jobban kihasznált telkeken már nem egymástól elkülönült, hanem falaikkal egymáshoz simuló házakkal kell számolnunk. A korábbi telekegység 200 m2-nyi területén már nem egy, hanem két ház építhető. Ha a rendelkezésre álló 150 ezer m2-ből leszámítjuk az ebből az időből pontosan ismert utcaterületet (30 ezer m2),43 a rendelkezésre álló 120 ezer m’ből az Evlia Cselebi szerinti 1100 házra 109 m2 átlagterület jut. Az Árpádnkorra, valamint a középkorra becsült teleknagyság és az ebből számított lélekszám tehát összhangban van egymással. A székesfehérvári egyes településekre adott népességszám becslést összefoglalóan öt periódusra és területileg három egységre különítve a „ha” és „akkor” elfogadása után az alábbiakban adhatjuk meg. Székesfehérvár déli peremsávjában a X. század első és második harmadában a kezdő népesség szám 102—123 fő, átlagban 115 fő volt. A Várat északról-délig körívben körülfoglaló települési peremsáv 10 többékevésbé elkülönült és külön temetkezett népességének a X. század utolsó harmadában élt népességszámát minimálisan 196 főre, maximálisan 959 főre becsülhetjük. Az átlag közelítheti meg ekkor még leginkább a valóságot, 577 fős becsléssel. Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a déli peremsávban élt népesség egy része alkotóeleme lehetett e későbbi népességnek. A XI. század utolsó harmadáig e tíz település népessége minimálisan 281, maximálisan 1350 főre növekedhetett (átlag 815 fő). A teljes XI. századra vonatkoztatva e becslés a következőként alakul. Az átlag 690 fő; a minimum 237, a maximum 1144 fő. A Vár népessége nagyrészt telepített lehetett és éppen azért nem a népesség szülőképeskorú nőnek termékenysége és a gyermek, valamint a felnőttkorúak halandóságának arányszámai határozták meg elsődlegesen annak népességszámát. A nemcsak biológiai, hanem társadalomtudományi becslések alapján a Vár minimális népességszámát a XI. század teljes időtartamára 2763 főben, maximálisan 3266 főben határozhattuk meg. (6. sz. táblázat.) 38. A korafeudális időszak városainak lélekszámbecslését a II. világháború után nagy mértókban kifejlődő, elsősorban lengyel kutatás a területnagyság alapján végzi. A kiinduló alappont az 1 ház, illetve a hozzátartozó telek, mely régészetdleg feltárt és lemért. A régászetileg is igazolható terület-kiterjedés — figyelembe véve az utcahálózatot — végső fokon megadja a reális becslés lehetőségét. V. ö. W. HENSEL: Archeológia o poczatkach Miast slowianskich. (Wrovlaw—Warszawa—Krakow 1963); Die Slawen im frühen Mittelalter (Berlin 1965). 39. A vár alaprajzát és nagyságát az 1601-es osztrák hadmérnöki felvétel adja meg (Közli FITZ J.: Székesfehérvár (Bp. 1957) 19). Ezt a várfallal körülvett területet tekintjük az Árpád-korban is a maximális kiterjedésű lakóterületnek, mivel a kőfal a várszigetet körülvevő vízparton áll, tehát természetes határt jelez. 43. A várfalon belüli területbecsiésünik figyelembe veszi a templomok, utak, valamint a védművek területét is, amelyek nyilvánvalóan nem jöhetnek számításba lakhatás céljából. 41. A 2'90 m2-nyi teleknagyság az utóbbi évtizedekben végzett magyarországi Árpád-kori telep-136
