Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban

oly nagyszámú, mint feltételeznénk. A biológiai értelemben vett család összetételében az említett jelenség szakadatlan számbeli fluktuációt eredményezett. A felnőttkorunk és különösen a nők magasabb halandóságából következőleg a biológiai családok korán töredék családokra különülhettek, amelyek ismét más összetételű biológiai és társadalmi értelmű összetett családok kialakulását eredményeztették. Innen származik az a különbség, amely a történeti és okleveles anyagok alapján számított, és a biológiai számítás alapján nyert családnagyságok között fennáll. Gondolunk itt Györffy György32 és Szabó István33 5 fővel, valamint Éry-Kralovánszky34 7 fővel számított, nyilván összetett és biológiai töredék családokból alakult családlétszám adataira. (4. sz. táblázat)

Szülőképeskorú

Továbbélő gyermekek

Becsült biológiai

nők

száma

családnagyság

koréve

(átlag)

(átlag)

1.

2.

3.

15—19

0,22

2,22

20—24

0,65

2,65

25—29

1,41

3,41

30—34

1,92

3,92

35—39

1.99

3,99

40—44

2.47

4,47

45—

2,81

4,81

4. sz. táblázat

XI. századi becsült biológiai családnagyság (Kérpuszta)

Választott mintánk — Kérpuszta — a teljes feltártságánál, teljes embertani anyagánál és az ilyformán ismeretes általános és belső időrendi tagoltságánál fogva kitűnő alkalmat szolgáltatott a népesség számának a teljes időtartamra, az egyes generációkra vonatkozóan a népességszám becslésére.

Székesfehérvár népességszámának becslése a X—XI. századokban Feltételezésünknek megfelelően a Székesfehérvárott feltárt X. es XI. századi temetők módot szolgáltatnak —- a választott minta szerint — a népességszám becslésére. „Ha” elfogadjuk a rekonstrukció gondolatmenetét és az ezúton nyert eredményeket, „akkor” konklúzióként az alábbi becslések megtétele jogosult.

Székesfehérvár déli peremsáv jában helye tfoglaló X. századi temetőkhöz tartozó települések népességeinek számát a sárbogárdi X. századi rekontsruált népességszám alapján temetőnként 25—25 főre becsülhetjük nemzedékenkénti átlagban.35 Kivételt képez a Székesfehérvár—Bikasziget I. lelőhely „alkalmi” temetkezése, ugyanis az ott eltemetett egyének valamely más településhez tartozhattak. Az egész becslés szempontjából e néhány egyén elhanyagolható.

32. GYÖRFFY Gy. : Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. Magyarország történeti demográfiája. Szerk. : Kovacsics J. (Bp. 1963) 47.

33. SZABO I.: Magyarország népessége az 1330. és 1526. évek között. In: Magyarország történeti demográfiája op.cit. 63—113; A falurendszer kialakulása Magyarországon (Bp. 1936) 190. A szerző megjegyzi, hogy z „ötös szorzószámot... inkább alacsonynak mint magasnak...” tartja. Hasonlóan nyilatkozik H. AMMAN: Wie grosse war die mittelalterliche Stadt? (Studium Generale 9 (1956) 503—506) című cikkében. Szerinte az 5 fő kevés egy háztartás lélekszámául.

34. KRALOVANSZKY A.: Embertani adatok... op.cit.

35. K. ERY : Archaeological and anthropological reconstruction of the X. century cemetery of Sárbogárd. Alba Regia 8—9 (1967—68). A sárbogárdi temetőt azért választottuk párhuzamként, mert a legnagyobb létszámú és teljesen feltárt (100 egyén) temető, amely igazoltan ad lehetőséget a demográfiai becslésre. A lelőhely Fejér megye déli területén fekszik.

134