Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban
Ezen, utóbb említett (2) összefüggésből következik a népesség lélekszáma: 3 amely továbbiakban úgy alakul, hogy az m helyébe a várható élettartammal kifejezett értéket írjuk (1-ből). t Végül is a temetőhöz tartozott „élő népesség” átlagos létszámának meghatározását a t képlettel adjuk meg. A k, mint tényező a temetkezés időtartamától függ. A kérpusztai népesség átlagos lélekszámút az említett adatok, arányok és a fentiekben vázolt eljárás szerint 109 főben határoztuk meg. Ez azt jelenti, hogy a temető használatának kezdetén, azaz az első generációban éltek száma 94 fő volt amely a temető felhagyása idején a negyedik generáció idejére 124 főre növekedett. A népességszám ily módon történt meghatározása, figyelembe véve a nők számát (118 nő), propagatív korú és annál idősebb, valamint a termékenységi és gyermekhalandósági arányszámokat, kitűnő feltételezéseket enged arra, hogy a teljes időszakra és azon belül minden generációra megadjuk a családok számát és azoknak („befejezett” termékenység alapján) családnagyságát. Eiológiai értelemben történeti sorozat esetében, csak annyi család lehet maximálisan, ahány nő van. Kérpusztán az élő népességhez tartozott biológiai családok száma teljes időszakra számítva 118,57, a családok átlagszáma 29,78 volt, gyakorlatilag 30. (3. sz. táblázat) Az A nemzedékekhez tartozott Az élő népesség egyes nemzedékeihez tartozó Nemzedékek egyének családok egyének biológiai családok (á. 3,9 fő) társadalmi összetett családok (á. 7 fő) száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. I. 85 23.22 94 25,68 13,43 II. 94 25,68 103 28,14 14,71 III. 103 28,14 113 30,87 16,14 IV. 113 30,87 124 33,88 17,71 összesen : 395 434 Átlag: 99 27,05 109 29,78 15,56 3. sz. táblázat Egyén és családlétszám rekonstrukció Kérpuszta XI. század) egyes biológiai értelemben vett családok nagysága, az adott termékenység és gyermekhalandóság mellett átlagosan 3,94 fő, gyakorlatilag 4 fő. Ez annyit jelent, hogy 15—24 éves szülőképeskorú nőkhöz tartozó családnagyság 2,22—2,65 fő és csak a propagatív kor vége felé, azaz a 45 éves és annál idősebb korú nőkhöz tartozott családnagyság ért el 4,81 értéket, gyakorlatilag az 5 főt. Mindez arra utal, hogy relatíve magas termelékenységi szint mellett, azaz nagyszámú élveszületés esetén is a nagy gyermekhalandóság miatt a családnagyság egy adott időpontban nem volt
