Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban
Nemeskéri János—Kralovánszky Alán SZÉKESFEHÉRVÁR BECSÜLT NÉPESSÉGE A X — XI. SZÁZADOKBAN Előzmények 1958—60. években antropológiai, palaeodemográfiai kutatások keretében tettünk első ízben kísérletet Székesfehérvár X—XI. századi népességének becslésére.1 A biológiai és történeti rekonstrukciós kutatásaink tapasztalatai, eredményei,2 valamint az újabb régészeti, történeti, palaeodemográfiai kutatások megalapozottabb lehetőséget nyújtanak a valóságot megközelítő és egyben igazolható lélekszám becslésre. A Vár területén végzett újabb feltárások és a város kialakulását illető újabb történeti kutatások lényegesen módosítják a korábbi lélekszámbecslést. A Várat övező peremterület X. és XI. századi településeit a topográfiai kutatások a korábbi megállapításokkal szemben pontosabban lokalizálják, s ez egyben ugyancsak reálisabb lélekszámbecslést tesz lehetővé. Az újabb régészeti kutatással kapcsolatos módosulások az alábbiak: időrend) finomítások alapján két temető pontosabb időmeghatározása történt (Bikasziget- Rádiótelep I;3 4 Bank utca1); a temetők új topográfiai rögzítése következtében új lelőhelymeghatározások történtek (a korábbi Bikasziget-Rádiótelep-i temető két temetőnek bizonyult,5 a Sárkeresztúri úti és a Sóstó Vízművek temetője,6 valamint a Kanizsai úti barakktábor, illetve a Maroshegy I. temetője pedig azonos temetőnek bizonyult7); új temetők bevonására is lehetőség nyílott (Attila utca,8 Kiskecskeméti 1. GY. ACSÄDI—J. NEMESKÉRI: La population de Székesfehérvár Xe et Xle siècles. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici. 51 (1889) 493—594; 52 (I960) 481—495. 2. GY. ACSADI—J. NEMESKÉRI: Paläodemographische Probleme (am Beispiel des frühmittelalterlichen Gräberfeldes von Halimba-Cseres). Homo. 8 (1957) 133'—148 ; GY. ACSÄDI ■—J. NEMESKÉRI—L. HARSÁNYI: Analyse des trouvailles anthropologiques du cimetiere de Kérpuszta (Xle siècle) sous l’aspect de l’age. (Étude paléodémographique.) ActaArch. Hung. 11 (1959) 419—455; GY. ACSADI—L. HARSÁNYI—J. NEMESKÉRI : The Population of Zalavár in the Middle Ages. ActaArchHung. 14 (1952) 113—141; ACSÄDI GY.—NEMESKÉRI J. : Az emberi élettartam és a halandóság története. Sajtó alatt. 3. BAKA Y K. : Gräberfelder aus den 10—11 Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Rezidenz Alba Regia 6—7 (1965—66) 96—61, 75—83; KRALOVÁNSZKY A. : Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. Székesfehérvár évszázadai 1 (Székesfehérvár, 1967). A szerzők egyetértenek abban, hogy az ,,A” sír és a mellette fekvő melléklet nélküli sir (I. temető) külön temetkezést jelent a tőlük 100—150 m-re fekvő többi temetkezéstől (II. temető). Az előbbi a X. század elejéről, az utóbbi a X—XI. század fordulójáról származik. 4. A Bank utca 5 (ma Táncsics utca) sz. alatt megfigyelt temetkezések szervesen csatlakoznak az 1955. évben a Szabadság tér és Táncsics utca saroktelkén feltárt X. század utolsó harmadából származó temetőhöz. Vö. KRALOVÁNSZKY A.: Előzetes jelentés a Székesfehérvár Szabadság téri 1965. évi ásatásról Alba Regia 8—9 (1967—68.). 5. Lásd 3. jegyz. 6. KRALOVÁNSZKY ALÁN terepjárása, amelyet a kitűnő helyismerettel rendelkező MADARÁSZ JENŐ (sz. 1896), volt kerületi rendőr segítségével végzett. Szíves közreműködését ezúton is köszönjük. A terepbejárási és az irodalmi adatok egyeztetése vezetett erre az eredményre. 1- Ugyancsak az irodalmi és a terepbejárási adatok egyeztetése alapján.-8. MAROSI A.: Székesfehérvári Szemle 4 (1934) 97. KRALOVÁNSZKY A. 1966-ban végzett 125
