Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Németh Péter: Az első magyar egyházmegye kialakulásának kérdéséhez

a feltevés helyes, akkor az ugyancsak 1387-ben említett „antiquum claustrum”, mely a görög apácák kolostorával lehetett azonos, de mindenképpen állt még a XIII században, a feltárt romok területétől É-ra keresendő. Ennél még északabbra kellett, hogy legyen a kolostor Mária tiszteletére szentelt temploma. Sajnos, az ásatás rendszertelenül folyt, és néhány vázlatjellegű rajzon, valamint fényképen kívül egyéb dokumentációja nem maradt.34

A kolostor 1109-es oklevelével foglalkozó irodalom többségében leszögezi, hogy az alapítás még a veszprémi püspökség megszervezése előtt történt.35 Ezzel szemben, az auctor monasterii kifejezés máig is vita tárgyát képezi.36 Talán Melich, majd őt követően Szentpétery járt közel az igazsághoz, amikor a kifejezést a kolostor alapítójának fordította, s az alapító személyét Géza feleségében, Saroltban látta.37 Művészettörténeti szakirodalmunk hagyományos álláspontja szerint a veszprémvölgyi apácakolostorban készültek azok a gazdag, hímzett miseruhák, melyek részben hazánkban (a fehérvári koronázási palást, 1945 óta külföldön lappang), részben külföldön (Metz) ismeretesek.38

4. Egyéb emlékek: 1927-ben a Madách u. 42. sz. ház udvarán férfi csontvázra bukkantak, amelynek mellkasán nagyméretű bronzbetétes vaskereszt feküdt. Rhé Gyula leletmentő ásatása három NY—K-i tájolású sírt (férfi, női és gyermek) hozott a felszínre, fülbevaló- és karperecpárból, valamint bronz gyűrűből álló mellékletekkel.39 A leletek korát, így a temetkezések idejét a X. század utosó harmadára tehetjük.40

A veszprémi Hóvirág lakótelep (korábban Nádor-telep) területéről X—XII. századi településnyomokat — köztük vasolvasztó kemencéket — ismerünk, az Árpád-kori Szentmikiós-szeg helyét. Innen származik a veszprémi Bakonyi Múzeum Krisztusalakos bizánci bronzkeresztje,41 mely a X. századi köznépi temetőinkből előkerült keresztekkel mutat rokonságot.

Ugyancsak a veszprémi Bakonyi Múzeum gyűjteményében őriznek négy — beható vizsgálat alá még nem vett — aranylemezt, amelyekre bizánci szentek (Mária, Mihály arkangyal, Fülöp, Simon, Bertalan, Tamás, Jakab, János apostolok) képeit préselték görög feliratok kíséretében.42 Az összetartozó lemezeket Rhé Gyula vásárolta a 30-as évek elején. A Rhé munkásságát ismerők előtt nem lehet kétséges, hogy a lemezek veszprémi származásúak, sajnos a hozzájuk fűződő feljegyzések elkallódtak. Moravcsik Gyula közléséből tudjuk, hogy ugyancsak Veszprémre utal egy görög feliratokkal és képekkel ellátott, metszett ezüst tál.43

34. A rajzok és fényképeik a Bakonyi Múzeum Adattárában.

35. A 31. jegyzet irodaimén 'kívül HÖMAN B.: Szent István görög oklevele. Századok (1917) 231.

36. A kérdés irodalmát PAIS D.: Az „auctor monasterii” a veszprémvölgyi apácák Kálmánféle megerősítő levelében. Magyar Nyelv, 36 (1940) 4H—42. foglalta össze.

37. SZENTPÉTERY I.: op.CÍt. 194.

3S. M. BÁRÁNY: Die Sankt Stephans—Krone und die Inslgnen des Königreichs Ungarn (Wien 1961).

39. A Veszprémvármegyei Múzeum szerzeményi naplói. II. 6528. Bakonyi Múzeum, ltsz. 56.3. 64—74. Az Évi jelentés azonban 8 sír előkerüléséről emlékezik meg (A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumiegylet Együttes Évi Jelentése (1927—28) 12). 1932-ben RHÉ GY. újabb feltárást végzett a Madách u. közelebbről meg nem határozott részén (Szerzeményi napló, II. 7525., Bakonyi Múzeum, ltsz. 56. 6. L). Az ekkor napvilágot látott két sir közül a női sirt FEHÉR G. szláv, a többit magyar etnikumúnak tartotta (Beiträge zum Problem des ungarisch-slawischen Zusammenlebens. Acta. Arch. Hung. 8 (1957) 304). Vö. FEHÉR G.— ÉRY K.— KRALOVÂNSZKY A.: A kozép-Duna-medcnce magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei, Régészeti Tanulmányok 2 (Bp. 1962) 831.

46. A leletek korának- -meghatározásához SZŐKE BÉLA munkáját; A honfoglaló és kora Axpád-korl magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok 1 (Bp.1962) vettük alapul.

41. Szerzeményi napló, HI. 68/19Ö7., A Veszprémvármegyei Múzeum leltári törzskönyviéi, II. 1/1037. alatt a kereszt rajza.

12. MORAVCSIK GY.: op.cit. 103. ,XIH. tábla.

120