Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Németh Péter: Az első magyar egyházmegye kialakulásának kérdéséhez

Németh Péter AZ ELSŐ MAGYAR EGYHÁZMEGYE KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ A magyar államalapítás kérdéseivel foglalkozó történeti irodalom ma már egy­értelműen szögezi le, hogy az egységes magyar feudális állam kialakulása hosszú, Gézától I. Andrásig terjedő, közel évszázados folyamat volt. Okleveleink, elbeszélő forrásaink gondos elemzése során jutott el annak felismeréséhez, hogy a lázadó vezérek elleni államszervező harcokat követően került sor az elnyomó apparátus, elsőként az állami, majd rövidesen utána az egyházi szervezet kiépítésére, megyék püspökségek létrehozására.1 Az államszervező harcok idő- és térbeli sorrendjéből nyilvánvaló, hogy a küzdelem Dunántúlról kiindulva haladt kelet felé, azaz első megyéink és püspökségeink Dunántúlon alakultak meg. Azonban a jól kiaknázott történeti forrásaink a magyar feudális állam kiépülésének csak a keretét adják meg, s ezen belül új megoldási kísérletekhez — írásos források hiányában — a régészet szolgáltathat újabb adatanyagot.2 Ilyen értelemben kívánjuk megvilágítani a püspöki székhely, Veszprém egyháztopográfiai viszonyainak elemzésével a XI. századi veszprémi egyházmegye kialakulásának kérdését, amelyhez Veszprém, Fejér, Zala és Pilis megyék tartoztak. Ugyanakkor Veszprém kialakulásának és fejlődésének kérdései Székesfehérvárral rokon problémákat vetnek fel, megoldásukra a Székesfehérvárott folyó szorgos kutatómunka jelzi a követendő utat. I. István király biztos hitelű, de későbbi átiratban fennmaradt oklevelei között tartja nyilván forráskritikánk az 1002-es veszprémi oklevelet.3 4 Ez az ún. Szent István-féle „alapítólevél” — mint erre Gutheil J. világosan rámutatott1 — csak a püspöki megye territóriumát (Vesperen = Veszprém, Álba = Fejér, Colon = Zala és Vyssegrad = Pilis megyék), valamint egyes birtokait jelöli ki.5 Ugyancsak Gutheil figyelmeztetett arra, hogy a későbbi középkori hagyomány a veszprémi püspökséget tartotta a legrégebbi magyar egyházmegyének,6 s ezt ma már általánosságban el­fogadják.7 Ezek szerint a veszprémi püspökség alapítása az ezredforduló előtti időkre 1. A kérdést legutóbb KRISTÖ GYULA tárgyalta és helyezte újabb megvilágításba a teljes irodalom alapján: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások” kora történetéhez. Acta His­torica, Szeged 18 (1985) 3—55. Bevezetésünkben az ő eredményeit foglaltuk össze. 2. Erre vonatkozóan a legújabb irodalomból LÁSZLÓ GY.: A magyar pénzverés kezdeteiről. Századok (1953)382'—397; BAKAY K.: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdé­seihez. Dunántúli Dolgozatok I. (Pécs 1965) 21—30; DIENES I.: Uber neuere Ergebnisse und Aufgaben unserer archäologischen Erforschung der Landnahme zeit. Móra Ferenc Muzeum Évkönyve (1964—65) II. 73—111. munkáira gondolunk. 3. SZENTPÉTERY I.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. (Bp. 1923) 3. reg.; Szent István király oklevelei SZIE. 2. (Bp. 1938); Újabban GYÖRFFY GY. 1099-re datálja az oklevelet. Székesfehérvár évszázadai 1 (1967). 4. GUTHEIL J.: Magyarság és kereszténység Szent István előtt. Vigilia (1960) 463—465. 5. SZENTPÉTERY I.: Szent István király pécsváradi és pécsi alapítólevele. Értekezések a tört., tud. köréből. XXIV. k. 10 (Bp. 1918) 60—62. 6. GUTHEIL J.: op.cit. 464—465. 7. Vö. DERCSENYI D.— ZOLNAY L. : Esztergom (Bp. 1953) 9, 14. GUTHEIL J.— GYÜRKY K. —ERDEI F.— KOPPÁNY T. : A veszprémi Szent György egyház és konzerválása Műemlék­­védelem 4 (1930) 136—138. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom