Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Horváth János, ifj.: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján
Andrásban a megvakított Wazul ág jutott hatalomra, a Wazul-fiak, András, Béla, továbbá I. Géza a hagyomány megszentelő és szentesítő erejénél fogva Székesfehérváron koronáztatják meg magukat, de mindegyik másutt, a maga által alapított monostorában temetkezett. Valószínűleg ugyanezt a hagyományt akarja értékesíteni és politikailag kihasználni Henrik császár is, amikor a Krónikák szerint itt iktatja vissza méltóságába azt a Péter királyt, akit a magyarok lázadása elűzött a trónról, s aki a trónért hajlandó a német hűbérességet is vállalni. A későbbi idők folyamán, különösen az első szenttéavatások folytán a hagyománynak ez a megszentelő ereje még csak fokozódott és a politikai számítás révén még csak növekedett, különösen azon királyok esetében, akiknek trónutódlási jogához valamilyen címen szó férhetett. Így pl. III. András trónraléptekor, majd a vegyesházi királyok és az Anjouk korában, sőt ide számíthatjuk Mátyás királyt és még később a Habsburgokat is. Mint ismeretes, a hivatalos, a politikai, stratégiai székhely idővel változott. IV. Béla, Rogerius híradása szerint55 kimondottan politikai-közigazgatási célszerűségből Budavárát teszi meg országa székhelyévé, amely azután elvileg meg is marad politikai közigazgatási székhelynek, míg a török hódítás ezt lehetővé teszi. Mint a fentiekben láttuk, Székesfehérvár korai történetének megvilágítására a külföldi és hazai írásos forrásokat értékes vallomásra lehet bírni. A város későbbi történetére vonatkozólag a legfontosabb forrásokká az oklevelek válnak, amelyeknek elszórt adataiból rekonstruálni lehet a város egyre fejlődő középkori életét, intézményeit és kulturális jelentőségét. A város korai történetére, építkezéseire, műkincseinek gazdagságára és jogi, egyházi kiváltságaira vonatkozólag István király három legendája, és — bár kisebb mértékben — Imre herceg legendája és Gellért püspök legendája tartalmaz értékes adatokat. Ezek a legendák a középkori hagiografikus irodalom jellegének megfelelően a követendő hitbeli és erkölcsi példát igyekeztek olvasóik szeme elé állítani, de hősük életének ábrázolása során — természetszerűleg — az általuk létrehozott intézményekről és létesítményekről is beszámolnak. Ami István király építkezéseit illeti, továbbá az általa adományozott műkincseket és egyházi felszerelést, ezekről a régészet és a műtörténet hivatott számot adni. Magam megmaradván az írásos forrásoknál, alább csupán egy régészeti és egy egyházjogi kérdéshez szeretnék hozzászólni. Ami a régészeti kérdést illeti, fentebb már érintettem is. Mindhárom István- Legendánk említést tesz István király bazilika-építéséről. A bazilika építése kérdésében azonban a korai Nagy-Legenda és a Hartvik-féle Legenda egyfelől, másfelől meg a Kis-Legenda bizonyos ellentmondást tartalmaz. A Nagy-Legenda szerint ugyanis a bazilikát István király újonnan alapította: construere cepit;56 a Kis Legenda ezzel szemben az atria amplificare — tehát kibővít •— és templum instauravit — tehát a templomot megújította — kifejezést használja. Minthogy a Kis Legenda sok szempontból jól értesült szerzőjének szavai mindenképpen figyelmet érdemelnek: a régészet feladata eldönteni, vajon a bazilika pompás épületének felépítése előtt állt-e ugyanazon a helyen már egy szerényebb méretű templom, amelyet esetleg még Ő5. ROGERIUS: Carmen Miserabile c. 15. (SSRH. II. 561):... rex ad quandam villam, que Buda dicitur, super ripam Danubii positim, in qua consueverat quadragesimam celebrare pro eo, quod dicebatur locus communior, properavit, et archiepiscopis, episcopis et aliis regni maioribus convocatis deliberabat assidue ... azaz Budára hívta össze a királyi tanácsot, mert az központibb fekvésű hely volt. 56. Nagy Legenda 10. fej. (SSRH. II. 385): ... famosam et grandem basilicam ... construere cepit; Kis Legenda 4. fej. (SSRH. II. 390): ... statuit atria sancte ecclesie amplificare (var.: ampliare) ... Nam ... templum instauravit... 111 I
