Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Horváth János, ifj.: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján
gyarok. Az adatokból úgy látszik, hogy az államalapítás körüli időben a magyaroknak ez a két csoportja, mgkülönböztetése területileg és esetleg a politikai szervezettség formájára is vonatkozott, azaz a két csoport egymástól elkülönült. Hogy ez valóban így lehetett, arra ugyanennek az Ademarusnak egy érdekes, — különös módon az Altaihi Évkönyvekkel párhuzamos híradása mutat rá. Ademarus művének 33. fejezetében ugyanis a következőket mondja: „István, Magyarország királya megtámadta háborúval Fekete Magyarországot és azt az egész területet részint erőszakkal, részint megfélemlítéssel és szeretettél az igaz hitre térítette.”37 Az ezzel párhuzamba állítható szakasz az Annales Altahensesben annál is fontosabb, mivel a szövegezésből kiderül, hogy a két híradás egymástól teljesen független, továbbá azért is, mivel a szóbanforgó eseményt az Annales Altahenses évszámhoz is köti, az 1003. évhez: „István magyar király sereggel rátöri nagybátyjára, Gyula királyra és miután elfogta őt feleségével és két fiával együtt, országát erőszakkal a kereszténységre kényszerítette.”3 8 Alig lehet kétséges, hogy a két híradás azonos eseményre vonatkozik, s eszerint az Ungria Nigra a Gyulák országrésze volt, vagy általában a keleti, tiszántúli és erdélyi részek, amelyeknek politikai különállását Géza fejedelem idejében a Krónikákban ránkmaradt híradások is bizonyítják. így például a bővebb szövegezésű Krónikák Erdélyt (Ultra Siluam) különálló ország-nak (regnum) tekintik, amelyet csak István király hódított meg és csatolt a maga „monarchiájához”. A Krónikáknak ezt a részét alább idézem: Chron. 65. fej.: ...Beatus Stephanum, postquam regie celsitudinis coronam divinitus est adeptus, famosum et lucrosum bellum gessit contra avunculum suum nomine Gyulám, qui tunc temporis totius Ultra Siluam regni gubernacula possidebat. Anno itaque Domini M-o II-o beatus rex Stephanus cepit Gyulám ducem cum uxore et duobus filiis suis et in Hungáriám transmisit ... Universum vero regnum eius latissimum et opulentissimum monarchie Hungarie adiunxit. Dicitur autem regnum illud Hungarice Erdeelw...39 Ezekből a magyarországi archaikus színezetű szövegekből tehát világosan kiderül az, amit az idézett nyugati források félreérthetetlenül megmondanak, hogy t. i. a magyar államalapítás korában, Géza fejedelem és István király idejében még két Magyarország létezett, s ezt a kettősséget csak István király 1002—03. évi erdélyi hadjárata szüntette meg, amikor Erdélyt „monarchiájához” csatolta. A magyarországi források a két ország megkülönböztetésére nem használják a fehér és fekete megkülönböztető jelzőket, ennek oka azonban nyilván István király bölcs politikai megfontolásában keresendő: a kettősséget ő a „monarchiá”-ban (= egyeduralom, királyság) megszüntette, az országot egyesítette és az egykori kettősségnek nyilván alapos politikai megfontolásból még az emlékét is el akarta törölni. Ügy látszik, nem véletlenül használta törvénykönyvének bevezetésében a Si. A. GOMBOS: op.cit. 16.1.: Stephanus rex Ungrie bello appetens Ungriam Nigram, tam vi, quam timore et amore ad fidem veritatis totam illam terram convertere meruit. 38. Ann. Altah. ad ann. 1003. (A. GOMBOS: op.cit. 205. sz. 92.1.): Stephanus rex Ungaricus (!) super avunculum suum Julum regem cum exercitu venit, quem cum apprehendisset cum uxore ac duobus filiis, regnum vi ad christianismum compulit. 39. SSRH I. 314—15.: ...Szent István, miután isten akaratából elnyerte a királyi felség koronáját, nevezetes és hasznothajtó háborút viselt nagybátyja, névszerint Gyula ellen, aki abban az időben az egész Erdőntúli (Erdőelvi) ország kormányzását hatalmában tartotta. Az Ürnak tehát 1002. esztendejében Szent István király elfogta Gyula fejedelmet feleségével és két fiával együtt, és Magyarországba (=Erdély tehát még nem Magyar-ország!) vitette át... Az ő (ti. Gyula) egész, nagy kiterjedésű és gazdag országát a királysághoz, Magyarországhoz csatolta. Azt az országot pedig magyarul Erdéelü-nek nevezik... 107
