Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Horváth János, ifj.: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján
aránylag még könnyen értelmezhető, ha arra gondolunk, hogy Wazul fiai, András, Béla és Levente, a pogányságtól — legalább is kezdetben — még nem határolták el magukat egyértelműen. A magyarok 1047-ben Andrástól is, 1060 körül meg Bélától is a pogányság visszaállítását várták. De mind András, mind később Béla a nálunk még új politikai berendezkedésnek, a feudális királyság intézményének a megerősítésére a kereszténység mellett foglalt végül is állást; ezért kapta I. András király a Catholicus jelzőt. De testvérükről, Leventéről megjegyzi a Krónika: „...Levente nem katolikus módon élt, ezért a Dunán túl, Taksony falu környékén temették el. pogány modra.ä Sokkal nehezebb a fenti szövegösszefüggésben az Albus jelző eredeti jelentésének a meghatározása. A latin szöveg még abban a tekintetben sem igazít el határozottan, vajon a méltóságjelölő rex jelzője-e, vagy pedig az Andreas szemé'ynévhez kötendő. Csak egy dolog bizonyos: hogy ti. a latin Albus a magyar fehér szó fordítása. Mindenesetre András király testvéréről, Béla hercegről a Képes Krónika még régies fejezet-címe így szól: De Béla duce Benyn dicto,1 o ahol a latin szöveg szintén nyitva hagyja a kérdést, vajon a Benyn a dux értelmezője-e. vagy pedig Béla herceg mellék-neve, másik neve. A későbbi szövegezések azonban már egyértelműen a Benyn szót a Béla névhez kapcsolják: Krónikák 94. fej.: Dux igitur Bela vocatus Benyn (var. Benin)...11; Kézai 59. fej.: Post hunc regnavit Benyn Bela,..12 Bárhová is kötendő azonban eredetileg a Benyn megjelölés, aligha jelenthet mást. mint testvérének, Andrásnak a neve, ill. méltósága mellett az Albus ,fehér’ jelző, csakhogy ezúttal valamely szláv (lengyel, orosz) nyelven. A Benyn név aligha lehet más, mint a szláv bjelo-belo ,fehér’ szó továbbképzett és magyar ajkon deformálódott alakja. Ezzel azonban a kérdés még koránt sincs megoldva. Miért nevezik Wazul fiait ,fehér’-nek ? Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy Vajay Szabolcs újabb genealógiai kutatásai alapján9 10 11 12 13 I. András Albus ,fehér’ nevét a genealógia síkján kíséreli megoldani. Wazul fiai, András, Béla és Levente ugyanis a Taksony-fia Mihály nagyhercegnek és a lengyel Adelheidnek az unokái: annak az Adelheidnek, akit a források szláv nyelven Biala Knegina-nak, azaz ,fehér királynő’-nek neveznek. Ez az Adelheid utóbb, Mihály halála után, 985-ben Géza fejedelem második felesége lett. Vajay szerint a ,fehér’ nagyanyától örökölték volna András és Béla hercegek a fehér-szőke színűket és ennek megfelelően a Krónikákban szereplő Albus, ill. Benyn melléknevüket. Természetesen egy ilyen visszaütés a nagyanyára nem lehetetlen, de András és Béla esetében biztosan nem a fehér bőr, vagy szőke hajszínről van szó.14 Ezzel a genealógiával kapcsolatban minden esetre meg kell jegyeznünk, hogy Anonymus úgy tudja,15 16 hogy István király anyja, az Erdőelvi Gyula leánya, az a Saroltu, akinek a török neve (tör. sary + alty) magyarra fordítva — Melich szerint111 9. Chron. c. 86. (SSRH I. 344.) „...ipse neunte catholice non vixit, ideo circa villam Toxun ultra Danubium est sepultus... more paganismo...” 10. Chron. c. 80. (SSRH I. 335.) 11. Chron. c. 94. (SSRH I. 353.) 12. Kézai c. 59. (SSRH I. 180.) 13. Sz. VAJAY: Grossfürst Geysa von. Ungarn. Südostforschungen 21(1962) 45. 14. Anyjuk ui., Wazul felesége, az a bizonyosi Tatun vagy Catun, akinek kilétét és nemességét a Krónikák oly különös módon feszegetik. Erre vonatkozóan vö. GYÖRFFY Gy. és GERICS J. vitacikkeit. 15. ANONYMUS c. 27. (SSRH I. 69): Geula genuit duas filias, quarum una vocabatur Caroldu et altera Saroltu et Sarolt fuit mater sancti regis Stephani. 16. MELICH J. : Sarolt MNy 20 (1924) 111—115 ; Beleknegini és Prokuj MNy 23 (1927) 488—496. 102
