Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján
tartoznak a Szabadság tér 2.19 és a Bank u. 5. alatt előkerült sírok.29 Külön temetőnek látszik viszont a Rádiótelepi első két sír, illetve a többi 66.21 így összesen 16 temetőrész adatai állnak rendelkezésünkre. Időbeli felső határát ismerjük a Bank u. és Szabadság tér 2. alatti temetőrésznek. Az 1965-ben végzett ásatásunk adatai szerint e temetőt Géza, vagy István idejében, de mindenképpen 997—1000 előtt felszámolták, e helyen ugyanis a Bazilika helyén álló Géza-kori templom István által készített első kibővítése (997—1000) során termelt kőfaragási hulladékkal zárták le, illetve tüntették el a temetőt.22 A többi temető közül — tágabb értelembe véve — a honfoglaló leletanyaggal és rítussal jellemezhető esetekben 896 az időbeli alsó határ; a nem honfoglaló anyaggal és rítussal jellemezhető esetekben pedig a X. század közepe látszik alsó határnak. Igazolható módon e temetőrészek kormeghatározásából az egész temetkezési időtartalomra következtetni nem lehet és nem is szabad. A tendenciát viszont — de ezt is csak feltételezési értékszinten — rekonstruálni lehet.23 A X—XI. századi temetők lényegében három csoportba sorolhatók: Az első csoportba tartoznak a pogány magyarokra jellemző rítussal és leletanyaggal rendelkező temetők: Bikasziget I., II. sz. temetői;24 Demkóhegy,25 Sárkeresztúri úti,26 illetve Sóstó-Vízművek27 közös temetője; Táci úti repülőtér:28 összesen 5 lelőhely. E sírok 896—1020 közé datálhatok és a várostól DNy-i — D-i — DK-i határrészen helyezkednek el.29 (3. ábra.) A második csoportba tartoznak azok a kevert pogány és keresztény rítussal jellemezhető sírok, amelyek időbeli valószínű határai a X. század közepe, X—XI. század fordulója (Szabadság tér és Bank utca közös temetőjének részlete): összesen 1 lelőhely, a Belvárosban helyezkedik el. A harmadik csoport a X. század utolsó harmadától kezdődően (II. Boleszlav 967—999) az Árpád-koron túl is vert pénzekkel rendelkező kora Árpád-kori emlékanyaggal és rítussal rendelkező temetőrészek: a várostól északra a Szárazréti;30 Móri úti;31 Kiskecskeméti;'?í2 Attila utcai;33 a Belvárostól nyugatra a Rácz-19. KRALOVANSZKY A. ; Arch. Ért. 93(1966) 306; KRALOVÄNSZKY A.: Előzetes jelentés az 1965. évi székesfehérvári feltárásról. Alba Regia 6—9(1967—SS) sajtó alatt. 20. MAROSI A.: A Bank utcai sír állatcsontjai. Székesfehérvári Szemle 5(1935) 89. Ltsz. 7801— 27; 7830. 21. MAROSI A.: A székesfehérvári Rádiótelepi ásatás. Arch. Ért. 40(1923—26) 245—257; 347—48. 1. sz. temető: ltsz. 5859/131—156. II. temető; ltsz. 5973—98. 22 Lásd 1.9. jegyz. 23. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy egyetlen teljesen leltárt temető sincsen a város területéről. Így az egyes temetők egész temetkezési időtartalmára vonatkozóan kormeghatározást végezni igazoltan nem lehetséges. A tendencia rekonstruálása az ország hasonló korú olyan temetői alapján történt, amelyek teljesen feltártak és így pontosan datálható időhatárokkal rendelkeznek. V. ö. FEHÉR G.— ÉR Y K,— KRALOVÄNSZKY A.: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora-Arpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Régészeti Tanulmányok 2(1962). 24. Lásd 21. jegyz. 25. Legújabb kritikai kiadása: BAKAY K.: Gräberfelder aus den 10—11. Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Residenz. Alba Regia 6—7 (1954—65) 45—55 ; 65—75. Ltsz. Magyar Nemzeti Muzeum: 16/1898; 136/1902; 106/1903; 36/1905. István király Muzeum; 672; 2573—74; 127/1927 ; 487/1929. 28. Lásd 13. jegyz. 27. Lásd 14. jegyz. 28. BAKAY K.: op.cit. 64. Ltsz. 11796/1—4. 29. A korhatározás alsó határát a magyar honfoglalás éve, felső határát pedig István király (997—1038) uralkodásának felező éve adja meg, mint elméletileg a legszélső határok. 30. MAROSI A.: A szárazréti középkori temető. Székesfehérvári Szemle 6(1936) 48—50. Ltsz. 9802—23. 31. FEHÉR G.:—ÉRY K — KRALOVANSZKY A.: op.cit. 71. Ltsz. 5671; 50.94.1 — 98.1. 32. Ibid. Ltsz. 5674 ; 7707. •13. MAROSI A.: Árpádkori éremlclet. Székesfehérvári Szemle 4(1934) 97. Ltsz. 440/1933:399/1934 11
