Zádor Anna: Pollack Mihály Fejér megyei működése - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 12. Tanulmányok Fejér megye művészettörténeti topográfiájához 1. (Székesfehérvár, 1967)
A hazai klasszicizmus építészetének vezető mestere meglepő sokat dolgozott Fejér megyében. Nem valószínű, hogy az ismételt foglalkoztatás csupán a véletlen műve. Sokkal valószínűbb, hogy egy-egy sikerült imWe, pl. az egykori megyeháza építése kapcsán terjedt el jó híre a megye főúri-köznemesi köreiben és a megbízások ennek további gyümölcsei voltak. Erre a kérdésre — miként számos hasonlóra — az örvendetes módon most fellendülő helytörténeti — topográfiai kutatások hivatottak feleletet adni. Ezzel számos társadalomtörténeti, művelődéstörténeti, eszmetörténeti, sőt település- és gazdaságtörténeti kérdés is új, illetve, gazdagabb megvilágításba fog kerülni. Itt és a továbbiak során csak jelzem ezt a kérdést. Pollack Mihály Fejér megyei művei közül időrendben az első az egykori megyeháza épülete, egyébként is a legkorábbi mesterünk középületei közt. Építéstörténete a maga teljességében még sincs felderítve, mert az OL. ahol e kérdést kutattam, a hosszantartó iratváltásnak csak a töredékét őrzi, számos terv hiányzik.1 Utalva a Pollackmonografiámban közöltekre, itt e kérdés olyan összegezését adom, amely elsősorban a megoldásra váró problémákat élezi ki, mert ezek kidolgozását a helyi kutatástól remélem. Az ideiglenes helyen — magánházban — székelő megyei gyűlések és hivatalok számára már a XVIII. század végén külön épületet kívánnak emeltetni. E célra a helytartótanács kijelölte a volt karmeliták telkét, de eddig tisztázatlan okok miatt — valószínűleg pénzszűke — az építkezés nem indult meg. 1801-ben, amikor az újonnan választott nádor élesebben kezd figyelni a meginduló építkezések előírásszerű és művészi szempontból gondosabb kivitelére, figyelmeztetés érkezik tőle Fehérvárra, hogy az építkezés tervét előre be kell mutatni. Ekkor készült a megyeháza első terve (1. kép). A budai Építészeti Igazgatóság azonban nem találta megfelelőnek, részint a célszerűtlen alaprajzi beosztás, részint a földszint falainak és boltozatainak nem elegendő teherbíró volta miatt.2 Nyilván ennek í>
