Zádor Anna: Pollack Mihály Fejér megyei működése - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 12. Tanulmányok Fejér megye művészettörténeti topográfiájához 1. (Székesfehérvár, 1967)
csupán az oszlopos bejárati csarnokkal kapott külön hangsúlyt. Egyébként a földszintet falpilléreken nyugvó, félköríves lunetták, ezekben süllyesztett falmezőkben elhelyezett ablakok és ajtók tagolják, majd kettős párkánnyal elválasztva, az egyenletes ablaksorral tagolt emelet következik. Egyszerűségében is hatásos kísérete a monumentális kastélynak, amelyet új helyreállítása az eredeti szépségben állít elénk.12 A dégi kastély jelentőségét — nemcsak Pollack munkásságát, hanem a hazai kastélyépítészetet illetően — nem lehet eléggé magasra emelni; Nagyarányú, egyszerű eszközökkel, alapjában az építészeti elemeken kívül alig szereplő díszítéssel adott ünnepélyes és messzehatóan monumentális megoldást, világos jeléül annak, hogy a hatásosság és reprezentáció barokkos kellékeire nincs szükség: az új felfogás a maga finom arányérzékével és racionálisabb felfogásával ugyanezt — más úton is el tudja érni. Fokozza a megoldás sikerültét az a valóban megkapó tájbaallítás, amely mindkét főnézet számára, a gyakorlati rendeltetés megkívánta szempontokon túl, mint felhajtó stb. épület és szabad természet kapcsolatál olyan kiválóan tudta megoldani. Minden bizonnyal ez a hatás — miként az egész épülettömb szépsége — mint a környezettel és a kísérő épületekkel összeforrt komplexum — még jobban érvényesült, amikor az angol stílusú táj kert, amihez ugyancsak mesterünk készített tervet, övezte az épületet. Erről sajnos a már említett és csak reprodukcióban ismert alaprajzon kívül semmi sem maradt, a régi felvételek sem. Közeli szemléletnél a részletekben itt-ott előforduló pontatlanságok, a részletformák némi torzítása nyilván a tervező felügyelete nélkül végbement kivitelnek tudható be. A legjelentékenyebb Pollack-kastély — nemcsak megyénkben, hanem, mesterünk munkásságát tekintve is, — a József nádor számára Alcsuton épített és sajnos az utóbbi években nyomtalanul eltüntetett kastély. Szépsége, híressége, építtetőiének és birtokosának magasrangú állása inkább gátolták, mint elősegítették, hogy a hazai kastély építészet e gyöngyszeméről pontosabb adatokkal, ismeretekkel rendelkezhessünk. A Pollack építette alapépület mindvégig nagyjában érintetlenül fennállt, a bővítések — toldalékok, pl. az Ybl Miklós építette kettős üvegházak,13 nem változtattak lényegében az eredeti alkotáson, amely kutatás céljaira azonban soha sem volt hozzáférhető. Mint főúri magánépítkezés, semminő hatósági engedélyezési eljárásra nem volt kötelezve, helyesebben: ennek nyoma közlevéltárainkból teljesen hiányzik és ezzel együtt nélkülözzük az építési engedély mellékleteként nyilván benyújtott eredeti Pollack terveket is. 1870 körül ezek még a Habsburg-főherceg birtokában lehettek legalább is egy ásatással kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia 14
