Fitz Jenő: A Fejér megyébe hurcolt római kövek kérdéséhez - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 7. (Székesfehérvár, 1958)

JEGYZETEK

1. Kuzsinszky B.: Hercuüa. Ókori Lexikon. (Bp. 1902, 1—2. köt.) I. 890.

2. Alföldi A.: Epigraphica III. Aroh. Ért. (1940) 195—.

3. Maros: A.: Volt-e Székesfehérvárott római telep? Sz (1935) 266—.

4. Graf A.: Übersicht der antiken Geographie von Pannonien. DissPann I. 5 (1936) 120.

5. Sz. Burger A.: Lovas-sírkövek Pannóniában az ú u. I. századból. Arclh.Ért. 83 (1956) 193, 36. j.

6. Pulszky F.: Epigraphiai megjegyzés. Arch. Ért. R. f. 14 (1880) 48.

. 7. Kanozsay M.: Egy római síremlék Iszkaszentgyörgyről. AntTan 4 (1957) 115.

8. Marosi A.: Kutatás Iszkaszentgyörgyön. SzSz 5 (1935) 38—;

Fi1z J.: Kiadatlan Hercules domborművek Fejér megyében. IKMK A. 2 (1957) 3.

9. Alföldi A.: Epigraphica II. Arch.Ért. 52 (1939) 103.

10. ... Cclumnes et lapides... ad reformationem Albensis ecclesie Beate Virginis... transport are facere possiis. Azaz : Alba Ecclesia (Fehértemplom) és nem Aliba Regia (Székesfehérvár).

11. Természet esen a bazilika falaiból származó kövekről sem állítható, hogy valamennyi aquincumi, eredetű.

12. E. B. Thomas: Die rämerzeitliohe Vilia von Tác-Fövenypuszta. Acia Arch.Hung. 6 (1955) 98.

13. Bojár Ivánnal közösen írt, készülő tanulmányban.

14. Alföldi A., i. m. (2. j.) 196.

15. Fitz J.: Székesfehérvár. (Bp. 1957, 75 p.) 29—.

16. Gcnsium (Tác) jelentőségét, a korábbi túlzó véleményék ellenhatásaként a magyar régészet az utóbbi évtizedekben lebecsülte. Ezzel szemben a korai bennszülött leletanyag nagy száma (2. villa), a Balaton fei'.ől Aquincumiba vezető korai átlós út (Radnóti A.: Sopianaebó"l kiinduló római utaik. PMÉ 1939/40 37.), valamint a korai alatáborra utaló emlékek (Szilágyi J.: Roman garrisons stationed at the Northern Pannonian — quad frontier — sectors of the Empire. Acta Arch. Hung. 2 [1952] 214.; Sz. Burger A., i. m. 193.; Kanozsay M., i. m.) világosain arra utalnak, hogy Gersium már az I. század második felében jelentős római település volt. Fontosságát később a Sopianaeból Bnigeticba és Aquincumba vezető utak kiépülése még fokozta, amelyek Grrsiumtoan keresztezték egymást. Valószínűnek látszik, hogy Panne nia Inf erior északi részéiben. Gorsium a legjelentősebb belső települési lehetett, amit a lelőhely kiterjedt, volta is igazol. A Dolichenus-siTentélv kérdésével az Archaeológiai Értesítő 1958. és az Acta Archacclogca Hungarica 1959. évi. kötetében, megjelenő ,.Septimius Severus; pannonijai látogatása i. u. 202-ben” cimű tanulmányomban részletesen foglalkozom.

17. Fiilep F.: Római sírkő Seregélyesről. AntHumg 3 (1949) 79.

18. Erdélyi G.: Intercisa. Kőemlékek. AH 33 (1954) 153., 97. j.:

Fitz J.: Az eraviiszkusz női viselet. Arch.Ért. 84 (1957) 136.

9