Fitz Jenő: A Fejér megyébe hurcolt római kövek kérdéséhez - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 7. (Székesfehérvár, 1958)
dozatából került ki. Nagyon is kézenfekvőnek látszik, hogy a helybeli földbirtokos a templomépítést építőanyaggal is támogatta. ’ A lelőkörülmények körültekintő vizsgálata tehát arra figyelmeztet, hogy a Fejér megyei római kövek eredetét sóikkal kevésbé magyarázhatjuk elhurcolással, mint a korábbi kutatás tette. A székesfehérvári királyi bazilika építéséhez szállítottak köveket Aquincumból, de hoztak a környékről is. Utóbbi megállapításunkat kétségtelenné teszi annak a székesfehérvári (a bazilikából'származó) és szabadbattyáni sírkőtöredéknek Összetartozása, amelyre Erdélyi G. hívta fel a figyelmet.15 Az aquincumi eredetű és a környékbeli emlékanyag szétválasztása egyenlőre nem oldható meg. Ehhez a műhely-vizsgálatok sem adhatnak segítséget. Nyilvánvaló, hogy sírköveket a belső területek kisebb településein is állítottak, helyi kőfaragókkal azonban legfeljebb egy-egy helyen számolhatunk. Az aquincumi és a Duna menti táborok kőfaragóműhelyei elég közel voltak ahhoz, hogy az igényesebb romanizált és benszülött lakosok számára is dolgozzanak. Azoknál a sírköveknél tehát, amelyek műhelyhez köthetők, mint az iszkaszentgyörgyi, v.agy esetleg a Seregélyesi, nem szükséges elhurcolásra gondolnunk, hanem ellenkezőleg, rajtuk keresztül műhelyük tevékenységének kiterjedésére kapunk adatokat. 8
