Fitz Jenő: A Fejér megyébe hurcolt római kövek kérdéséhez - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 7. (Székesfehérvár, 1958)
A Székesfehérvárt nagy számban talált .római feliratok sokáig tévútra vezették a kutatást. Mommsen óta az ókori Gorsium (másképpen Herculia) helyét egyértelműen Székesfehérvár határában keresték és a település jelentőségét, helyzetét az előkerült kövek alapján rajzolták meg. „Nem volt városi joga, hanem minden valószínűség szerint Aquincumtiak attribuált .faluja volt,'’ — írta Kuzsinszky- Bálint.1 „Csakis így magyarázható meg, hogy a székesfehérvári kövek közül egyen (CIL III 3317.) Aquihcum egyik duumvirje, egy másikon (CIL III 3354) a colonia egy sexvirje fordul elő. Aztán csakis így érthetők a CIL III 10336 feliraton a Cambens(es), ha azok Aquincumban laktak, s mint ilyenek állítottak • Székesfehérvárott emlékkövet... Mindazonáltal, jelentékeny községnek kellett lennie: így több nevezetes temploma volt, melyek közül egyet (CIL III 3342) maguk Severus és Caracalla császárok építtettek, egy másikat (CIL III 3345) pedig Marcus császár szentelt föl. Mindennél job- 1 an mutatja azonban jelentőségét az, hogy az egész provincia papjai itt állítottak oltárt Juppiter Dolichenus tiszteletére, CIL III 3343. Ebből méltán azt következtethetni, hogy Alsó Pannónia vallási központja ezen községben keresendő.” Ezt a nehézkes, sok ellentmondással teli magyarázatot Alföldi András helyesbítette: az Aquincumot, aquincumi tisztviselőket, intézményeket említő felíratok Óbudáról építőanyagként kerültek Székesfehérvárra, a XI. századi királyi bazilika építése alkalmával: A helyi kutatások e mellett tisztázták azt is, hogy Székesfehérvár területén nem alakult Ki jelentősebb római település,3 Gorsium maradványait a Tác. határában előkerült épületekben kell látnunk.4 Az utóbbi megállapítások nyilvánvalóvá tették, hogy valamennyi székesfehérvári kőemlék máshonnan került oda, a középkori főváros építkezései számára. A kutatás e jelentős eredményei azonban a történeti tények eltorzításának ugyanazt a veszedelmét hordozták magukban, mint korábban Mommsen és követőinek álláspontja. Arra a kérdésre: honnan valók, a Székesfehérvárt másodlagosan talált kövek, egyedül Alföldi eredményei adtak választ: a kétségtelenül helyhez köthető felíratok Aquincumból származtak. Ebből nem következik, hogy valamennyi kő aquincumi eredetű, kutatásunk azonban többé-kevésbé így fogta fel. Székesfehérvári, Sőt Székesfehérvár környéki római kőemlékek eredetének vizsgálatánál az utóbbi években már-már szabályként jelentkezett az elhurcolás lehetőségének feltevése, ha nem Aquincumból, akkor is a Duna menti táborok valamelyikéből. Ha műhely, stílus tekintetében a publikált kő az említett lelőhelyek anyagához kapcsolódott, kutatóink a lelőkörülmények 5