Fitz Jenő: A székesfehérvári Budai külváros középkori templomai - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 3. (Székesfehérvár, 1956)
kai vizsgálat tárgyává tesszük, elsősorban a ferencesek templomának problémájával kell foglalkoznunk. A templom és a rendház helyének meghatározása a forrásokban Istvánffy Miklóstól származik: „Itaque pari militum et civium labore ac caeterorum, qui metu hostium eo se receperant, promiscuae sortis hominum studio et concursu, suburbia muniuntur: idoneis in locis tormenta distribuuntur; excubiae ac custodiae diurnae nocturnaeque ordine disponuntur; munitio instituta inter templa Divo Francisco ac Deiparae Virgini sacrata, diurnis nocturnisque laboribus educi ac perfici iubetur. Verum Tureae advenientes, ad eam partem suburbii, quae ad Budensem portam vergit, omnibus viribus incumbendum existimarunt: edocti ab iis, qui situs Acorum et opportunitates omnes apprime cognitas habebant.”23 Pauer és utána a többi szerző a Szent Ferenc templommal együtt említett Szűz Mária templomban a Boldogságos Szűzről elnevezett királyi bazilikát látta. Károly ennek alapján a ferencesek templomának és kolostorának helyét a következőképpen határozta meg: „A ferencziek régi temploma és kolostora ott állt a basilikától észak felé közel a keleti bástyafalhoz, körülbelül a hol most a püspökségtől a fürdőhöz25/3 vezető utcácska mellett a baloldali házak állnak.”28 A templom sorsáról Károly a következőket mondja: „1543-ban midőn Soliman hadai a várat ostrom alá vették, a sz. Ferencz temploma és kolostora védelmi állapotba helyeztetett, s ennek lett áldozata, mert az ostromló had romokba lövette a kettős épületet.”27 Ezeket a sorokat Istvánffy és az 1543-as harcokat leiró Stella2” alapján írja, nem veszi azonban észre az ostrom története s a templom helymegjelölése között fennálló ellentmondást. A várat ugyanis Warkocs György hősi halála és a külvárosok elfoglalása után az őrség harc nélkül feladta.29 A megerősített ferences rendház, ha a belső várban lett volna, semmi esetre sem pusztulhatott volna el. Egyébként is a várfal különleges megerősítése a mondott helyen értelmetlen lett volna: a mocsár szélessége következtében erről az oldalról komoly támadás nem történhetett a vár ellen. A ferencesek templomát és rendházát tehát nem a bazilika, hanem a Budai külvárosban lévő Szűz Mária kápolna közelében kell feltételeznünk. Egyébként az idézett Istvánffy-rész is félreérthetetlenül a külvárosok megerősítését említi, a templom körül folyó erődítési munkák után a Budai külváros ellen indított török támadással foglalkozik. Nem kétséges, hogy a canonica visitatio helyesen említi az itt folyó harcok alkalmával a Szent Borbála kápolnát, amely a falakon kívül, tölgyerdőben állott. Károly úgy vélte, hogy a ferencesek templomát Szent Bertalanról nevezhették,30 — ez a templom a török defterek szerint a Káptalan utcában állott.31 Ez a Káptalan utca azonban értelemszerűen nem a bazilikával összefüggő prépostságról kapta nevét, — mint azt Károly hitte —, 6
