Fitz Jenő: A székesfehérvári Budai külváros középkori templomai - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 3. (Székesfehérvár, 1956)
nem kísérli meg a templomok helyének megállapítását, ha arra az oklevelekben, vagy a történeti munkákban kifejezett utalást nem talált. A Budai külváros templomai közül egyedül a Szent István király kápolnáját említi: „Fuit in suburbio, versus Budam.” Ursinus Veliusra támaszkodik, aki I. Ferdinánd koronázásának leírásában a Szent Péter és Pál tefnplomban lezajlott ünnepségek után a következőket mondja: „Deinde pulcherrimo conscenso equo, e civitate ad S. Stephani aediculam, in suburbanorum finibus, Budam versus sitam, se contulit.” Az előzőknél lényegesen nagyobb forrásanyag összegyűjtésével kísérelte meg Károly János „Fejér vármegye története” című munkája második kötetében Székesfehérvár középkori templomai helyének meghatározását.” A Szent Miklósról címzett prépostságról mondja: „Azt tartom, hogy ez a prépostság ott állt a Felső városon a mai honvéd tiszti-pavilon mögött az egykor Havranek ház és Veresmarti ház helyein. És ezen véleményre a prépostságnak elnevezése és a felső város latin elnevezése közötti rokonság vezet. A prépostság t. i. minden oklevélben extra muros, bástyákon kívüli jelzővel említtetik. A régi egyházmegyei Schematismusok is extra moenialisnak, bástyákon kívülinek nevezik a felső városi plébániát. Tehát mind a kettő ugyanegy városrészt jelent. A felső városban kellett tehát a prépostságnak lennie.”9 A Szűz Mária kápolnáról így ír: „A Felső város valamelyik részében, a budai út közelében állhatott.’Meghatározása Túróczi és Tubero helyes értelmezésén alapszik. Tubero II. Ulászló koronázásának leírásában mondja: „Sed priusquam rex urbem ingreditur, regni insignia accepturus, ad aedem Divae Virginis, extra muros, in planitie satis patente sitam, divertit.”1' A Szent Domonkos plébánia templomról Károly a következőket írja: „A külvárosban és pedig vélekedésem szerint a Felső városban azon a helyen, hol egykor a kálvária állt, állt a sz. Domonkos temploma. Évtizedek előtt az egykori kálvária környékén sok embercsontot ástak fel, mi a terület temető voltát, ez pedig plébánia templom létezését igazolja." A Szent István kápolnát Pauer szerint közli.“ Csánki Dezső „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában” munkájában szintén megemlékezik Székesfehérvár középkori templomairól, az irodalom hiányos ismerete következtében azonban egyetlen egyről sem állapítja meg, hogy a Budai külvárosban állott volna. A középkori templomok kérdésével utolsónak Polgár Iván, a helytörténeti kutatás fáradhatatlan munkása foglalkozott kéziratban maradt „Székesfehérvár templomai és kápolnái” című munkájában. A Budai külváros templomaira vonatkozó feljegyzései csak részletekben, a pontosabb helymegjelölés tekintetében térnek el Károly János adataitól. A Szent Miklós prépostságot így Károlytól eltérően a felsővárosi volt Arany 4
