Fitz Jenő: Kiadatlan Hercules domborművek Fejér megyében - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 2. (Székesfehérvár, 1957)

1. Hercules — Alkestis

Az iszkaszentgyörgyi római telep1 területén az 1930-as években egy Hercules-Alkestis relief töredéke került elő. Először a Pappenheimkastély parkjában állították fel, később a kastélyhoz tartozó Duzzogófürdő kerítésébe falazták. (1. kép) *

A dombormű baloldala és az alsó része hiányzik. Profilált keretben jobboldalt fejére húzott lepelben női alak. Balkezével ruháját mellén összefogja, jobbját a mellette álló hősnek nyújtja. Arcát, amelyet Hercules felé fordít, a lepel szabadon hagyja. Hercules hangsúlyozottan erőteljes alakját nem fedi semmi. Lefelé néz, feje mögött ferdén tartott bunkója látható. Jobb keze, amellyel a bunkót tarthatta, a kő töredékes volta miatt hiányzik. Alkestisnek nyújtott bal karjáról oroszlánbör csüng le, nagy oroszlánfejjel. Mindkét alak alsó része hiányzik.

Alkestis történetével már Hésiodosnál találkozunk. Az irodalomban Phrynichos, Aristomonés, Antiphanés és főképpen Euripidés foglalkoztak mondájával. Képzőművészeti ábrázolását azonban görög emlékekről nem ismerjük. Először etruszk vázákon tűnik fel, amint Alkestis elválik Admétostól.5

A történet ábrázolásának igazi virágkora a császárkor. Elsősorban a nagy szarkofágokhoz fűződik, amelyeken a monda fontosabb jeleneteit összesűrítve látjuk.3 A Villa Albaniban lévő szarkofág Alkestist betegágyon ábrázolja, amint utolsó kívánságait közli a nevelőkkel. Agyánál két gyermeke zokog, a kiiné mögött, két szolgálóleány. Admétos jobbra látható, amint valószínűleg Hercules elé siet.* Iunius Euhodus és felesége, Metilia Acte Kr. u. 165 körül állított szarkofágján a középen szintén a haldokló Alkestis nyugszik, körülvéve zokogó gyermekeitől, balra Admétos és apja, Apollón és Admétos kísérői, jobbra Hercules a Kerberos-szal, amint kezét nyújtja Admétosnak. Másik oldalán Alkestis köpenyébe burkolódzva, a Moirai, Plútón és Persephoné.5 Az alakoknak és a jeleneteknek hasonló zsúfoltságával találkozunk egy firenzei,6 a cannes-i Villa Faustina szarkofágján7 és a Phigianusnál található emléken.'

Ezek az ábrázolások Alkestis önfeláldozó halálát állítják a cselekménysorozat középpontjába. A halálból visszavezetés motívuma, amely a provinciális művészetben uralkodó, egyáltalában nem szerepel, vagy melléktémaként valamelyik oldalra szorul. A Hadesből visszahozás és felfedés jelenetét látjuk a firenzei Proserpina-szarkofág egyik keskeny oldalán. Hercules, akinek jobbválláról köpeny hull alá, anélkül, hogy testét eltakarná, jobb kezével vállának támasztott bunkóját fogja, baljával a tetőtől talpig lepelbe burkolt Alkestis fejéről felemeli a fátyolt.1