Firbás Zoltán (szerk.): A szegedi Nagytáj - A szögedi nemzet történeti kultúrföldrajzi térképe (Szeged, 2019)
A SZEGEDI NAGYTÁJ -A SZÖGEDI NEMZET TÖRTÉNETI KULTÚRFÖLDRAJZI TÉRKÉPE Kultumo-geografska karta Segedina i velke okoline Hart a cultural-geografícá a macropeisajului Seghedin Kulturgeographische Karte der Großlandschaft um Szeged A SZÖGEDI NEMZET „A szögedi nemzetiben jellemzi Bálint Sándor mindazokat a településeket, amelyeket „a legutolsó két század folyamán egészében vagy részben a szegedi magyarság alapított, illetőleg népesített be". A lexikonszerű leírás kiterjed a település-, birtoklás- és egyháztörténetre, a népesség származására, nemzetiségi összetételére, foglalkozására, népi kultúrája jellegzetes sajátságaira, fölsorolja a szegedi, illetőleg a Szeged népéből származó családokat, a helyneveket, a település kutatástörténetét és neves szülötteit. A roppant széleskörű könyvészeti anyaggyűjtés, körültekintő anyakönyvi kutatás és terepmunka alapján Bálint Sándor 145 településen mutatja ki a szegedi gyökérzetű népesség megtelepülését. A nagytáj jellegének megértéséhez közelebb juthatunk, ha valamilyen rendezőelv szerint csoportosítjuk ezeket a településeket. Szeged 142 ezer kát. holdas határából 1950-ben 9 önálló tanácsú tanya-községet hasítottak ki. A tanyafejlődés történetét ismerve a szegedi tanyák népének 96-97 százaléka a tősgyökeres népesség sarjadéka, mindösszesen 3-4 százalékra tehető a környékről a városi bérletekre áramló telepesek aránya. A város és régebbi határa közvetlen szomszédságához a Tisza-Maros- szöget itt nem számítva 17 település tartozik: ezek közül Tápé és Algyő az Árpád-kor óta megült helység, s Tápé 1848-ig a város jobbágyközsége volt; Öttömöst és Pusztamérgest a századfordulón túlnyomórészt szegedi szegényparasztok népesítették be; Sövényháza, Dóc és Sándorfalva népessége döntően szegedi eredetű, az 1776-ban telepített Kistelekre felföldi szlovák és német családok mellett nagyobbrészt Szegedfelsőtanyaiak települtek. Két településre származott a 18. században egészen más eredetű népesség: Dorozsmára 1719-ben jászokat, Horgosra 1770 táján jász és nógrádi palóc családokat telepítettek... A régi szegedi határ mellett fekvő s a város gazdasági vonzáskörzetéhez tartozó falvak szomszédságában azok a kiskunsági és homokhátsági települések következnek, amelyek a puszták parcellázása után jelentős szegedi telepes rajokat fogadtak be: Halas, Harkakötöny, Majsa, Kömpöc, Jászszentlászló, Szánk, távolabb Bocsa, Tázlár és lllancs (ma Kéleshalom). Bálint Sándor 14 olyan homokhátsági települést sorol fel, ahová szögediek érkeztek Több helységben anyakönyvi és családtörténeti kutatást folytatott. Ennek nyomán megállapítja, hogy Jászszentlászló lakossága kb. harmadrészben a szegedi tanyákról és Kistelekről települt, vagy Bocsa jó ötödrésze szegedi eredetű. Tanulságos, amit Halas kiskunsági mezőváros pusztáiról ír: a határ déli és keleti részén elterülő Balota, Bodoglár, Eresztő, Zsana, Tajó, pusztákat jelentős részben szegedi tanyai kivándorlók szállták meg és tették művelhetővé. A területi elhelyezkedést tekintve a bácskai települések következnek. A Tiszamelléki Martonos, Tápéhoz és Algyőhöz hasonlóan, középkori, folytonos népességű falu, a 17. század végén letelepült szerb határőrök és 1774-ben betelepült magyarok, részben szegediek ivadékaival kiegészülve. Szabadka magyarságának szegedi elemei is vannak, pusztáira pedig - Hajdújárás, Tompa, Kelebia - a 19. századvégétől nagyszámú szeged-alsótanyai parasztcsalád települt. Bálint Sándor kutatásai szerint a Temesi Bánság a későbbi Torontál, Temes és Krassó vármegye - területén 81 helységbe származtak szegedi népelemek az 1710-es évektől 1880 tájáig. így a 19. század utolsó negyedéig a Bánságba irányult a legnagyobb és bizonnyal legnépesebb szögedi kirajzás. Ezért érdemes e bánsági települések népességének összetételét megvizsgálnunk. A 81 közül 43 helység színmagyar lakosságú, közülük 22-nek teljes egészében, tíznek nagyrészt szegedi gyökérzetű a népessége. A 38 vegyes ajkú település közül a magyarok 10 községben és mezővárosban szerbekkel, 7-ben németekkel, 4-ben románokkal, 3-3 helységben bolgárokkal, illetőleg szerbekkel és németekkel éltek-s élnek ma is-együtt. Öt vegyes lakosságú község nemzetiségi összetételét a tájmonográfia nem részletezi. Abánsági magyar kertészfalvak közül 10 még az 1800-as években megszűnt, s ezek népessége más kertészségbe vagy telepesközségbe vándorolt tovább. Elég gyakori, hogy a 48-as törvényekből kirekesztett dohánykertészek a földesúrral támadt ellentétek vagy éppen a birtokos önkénye miatt új otthont kerestek maguknak, így másodlagos vagy harmadlagos szóródással jutottak végleges lakóhelyükre... A19. század első évtizedeiben a Szeged vidéki dohánykertészek elkerültek a Csanád és Békés vármegyei uradalmi pusztákra is: Csanád megyében 6 kertészfaluban, 2 községben és Makón, Békésben 3 kertészségben mutat ki Bálint Sándor szegedi telepeseket. A békési Újkígyóson - amely ö-ző nyelvjárás-sziget - alapos adatgyűjtést is végzett. Ide soroljuk a 3 Arad megyei település (Simonyifalva, Zimándköz és Dezsőháza) alapításában résztvevő dohánykertészeket is, akiknek ősei Szegedről származtak. Végül szegedi származású népesség mutatható ki két Tisza bal parti községben: Mártélyra a Karolyi uradalom csanyi (csanyteleki) dohánykertészeket telepített, s bár a kertészség 1860 körül megszűnt, a katolikus zsellérek Bálint Sándor szerint részint helyben maradtak, részint a vásárhelyi nagygazdákhoz szegődtek cselédnek, tanyásnak. Mindszent családnevei a 17-18. századból és a legújabb időkből, néhány palóc család mellett, zömmel a szegedi tájról, vagyis a Duna-Tisza közéről származó népességet mutatnak. Bálint Sándor úgy vélte, erre utal katolikus színezetű hagyományvilágának néhány részlete is. Véleményét a falumonográfia szokás-fej ezete alátámasztotta. A szögediek-különösen a kertészek-rendszerint nagyobb csoportokban vándoroltak új lakóhelyükre, nem ritkán 80-100 család tartott együtt. Ez a telepítő szándékától is függött. Mindenesetre az azonos gyökérzetű közösség összetartó és megtartó erőt képviselt. Hogyan maradt fenn a Bánságba, Csanádba, Békésbe települt kertészfalvak és más ajkúakkal együvé települt szegediek közössége nemzedékeken át? Erre Kálmány Lajos így válaszol: „Szaporodás, nemzetiségéhez való ragaszkodás és életrevalóság. Ennek a három tulajdonságának meg kellett az utolsó évtizedben lenni Temesköz minden népének, ha fogyni, pusztulni nem akart...” Juhász Antal JELMAGYARÁZAT * SYMBOLE * LEGENDÄ * LEGENDA Magyarcsernye ^ Akács ZENTA ARAD Ada Banatski Monostor Magyarpadé Arankaköz Tarcal-hegység CSANÁD QD (RO) szegedi gyökérzetű magyar település bestehende Siedlung mit Szegeder Wurzeln localitate cu legaturi seghedine, existentä §i azi naselje kője se nekad vezao za Segedin a i danas postoji egykori szegedi kötődésű, ma már nem létező település nicht mehr existente Siedlung mit Szegeder Wurzeln localitate cu legäturi seghedine, aztäzi inexistent! naselje kője se nekad vezalo za Segedin ali vi§e ne postoji Meghatározó magyar nemzetiségű település madarska nacionamosti prema Localitate cu etnicitate maghiara significanta Ungarn besiedelte, bedeutende Siedlung Város Grad Oras Stadt Község Selo, naselje Sat, Comuna Dorf, Gemeinde, Siedlung Hivatalos helységnév Danasnje zvanicno ime naselja Denumirea actual! oficial! a localitä^ii Derzeit offizieller Ortsname Történeti (magyar) településnév, népi helységnév Istorijski Madarski naziv / etnografski naziv naselja Denumire istoric! maghiar!/denumire popular! de localitate Historisch- ungarischer Ortsname, volkstümlicher Ortsname nemzetiségi helységnév ime naselja na jeziku manjine denumire etnic! de localitate Minderheitenortsname földrajzi-néprajzi tájegység magyar neve madarsko ime geografsko-etnografskog regiona denumirea maghiar! a regiunii geografice-etnografice Ungarische Bezeichnung der geographisch-ethnographischen Region hegység, dombság neve Ime brega/planine Mun$i fi dealuri Gebirge vármegyeneve 1910-ben ime zupanije u 1910. denumirea judepilui in anul 1910 name des Komitats im Jahre 1910 trianoni határ granica nakon raspada Austro-Ugarske granita in timpul tratatului de la Trianon trianon-Grenze történelmi vármegyehatárok 1910-ben historische Komitatsgrenzen im Jahre 1910 granite istorice jude^ene in anul 1910 granice istorijskih zupanija u 1910 Magyarország Szerbia Vajdaság Autonóm Tartomány Románia EPITETT ÖRÖKSÉG □ Kiemelkedő jelentőségű látnivaló Obiective turistice Obiectiv turistic de important! deosebit!/ Traseu turistic Name der wichtigen Sehenswürdigkeiten Jelentős műemlék, magyar templom, kegyhely znacajan spomenik kulture, madarska crkva, hodocasnicko mesto monument important, biseric! maghiar!, loc de pelerinaj bedeutendes Denkmal, ungarische Kirche, Wallfahrtsort Templomrom rusevine crkve biseric!-ruin! Kirchenruine Vár, várrom tvrdava, ostaci tvrdave cetate, cetate-ruin! bürg, Burgruine Kastély, palota, kúria dvorac, kunja Castel, Palat, conac Schloss, Landhaus ■ Napsugaras oromdíszű hagyományos házak traditionelle Wohnhäuser mit Sonnenstrahlenornamentik am Giebel J tradicionalne kuce sa motivom sijanje sunca na krovnoj fasadi case traditionale cu ornament razä de soare Szélmalom Í Vetrenjaca Moara de vint Windmill HAGYOMÁNYŐRZÉS ! Múzeum, gyűjtemény, kiállítóhely Muzej, zbirka, izlozba Muzeu Museum ■ Tájház, népi műemlék § etnografska kuca, etnografski spomenik kulture ■ cas! traditional! cu expozéié etnograficä, monument de arhitectur! popular! Heimatmuseum, volkstümliches Denkmal ■ Magyar vonatkozású emlékmű, emlékhely spomenik kulture ili mesto od madarskog znacaja monument, loc de pomenire maghiar auf Ungarn bezogenes Denkmal/ Gedenkstätte Csatahely Mesto bitke, razbojiste cämp de luptä Schlachtfeld Dohánykertész egykori település mesto gde su se nekada bavili gajenjem duvana localitate cu tradi^ie de cultura tutunului in trecut ehemalige Tabakgärtner-Siedlung Paprikatermesztő hagyományú település mesto sa tradicijom gajenja paprike localitate cu tradi^ie de cultura ardeiului Siedlung mit Paprika-Anbautradition Borászati hagyománnyal rendelkező helység mesto sa tradicijom vinarstva/vinograd i vinogorje localitate cu tradi^ie de vinificare Siedlung mit Weinbautradition Népi hagyományőrzés Cuvanje (i negovanje) narodne tradicije Centra de art! popular! Handwerkehrtradition TERMÉSZETI ÉRTÉK Bég», Tisza, Palicsi-tó И Baksi rét Folyó, ér, vízrajzi név reka, jezero, canal räu, gärlä, nume hidrografic! Fluss, Sees, e, Kanals Tó, holtág, vízjárta terület jezero, Mrtvi rukavci, Vodnjikave povrsine lac, Bra{ mórt, Zon! cu exces de ap! see, toter Flussarm, Wetland Jelentős természeti érték znacajna prirodna vrednost valoare natural! insemnat! bedeutende Naturschätze Щ Jelentős kiterjedésű egykori pusztaság nekadasnja pescara znaőajne velicine pustie insemnat! de odinioar! Ehemaliges Ödland von bedeutender Größe В Hegycsúcs, magassági pont (tengerszint felett) Planincki Vrh, visoka tacka/planina, brdo Szárkő Cot! de i náltime in metri 2190 Bergspitze, anhöhe UT- VASÚT régi folyami révhelyek tradicionalno mesto za skelu na reci vad traditional de transversare fluvialá traditionelle Flussfáhre egykori főbb postakocsi állomás nekadasnji vazniji postanske stanice foste statii poftale mai importante ehemahge Post(kutschenJstationen folyami állandó híd az első építés évével tradicionalno mesto za skelu na red vad traditional de transversare fluvialá ständige Flussbrücke mit Errichtungsjahr egykori keskenynyomközű kisvasút nekadasnja uska zeleznica cale feratä ingust! de odinioar! ehemalige Schmalspurbahn \Ъ&> egykori főbb postautak-országutak nekadasnji vazniji postanski putevi foste dramuri poftale mai importante ehemalige Hauptpostwege üzemelő vasútvonal Zeleznicka pruga funkcioniáe hnie ferat! in stare de functionare eisenbahnlinie im Betrieb megszűnt vasútvonal az eredeti vasútépítés évével nekadasnja zeleznica linija i datum prve izgradnje linie ferat! desAn^at!, cu anul constrairii stillgelegte Eisenbahnlinie mit dem ursprünglichen Baujahr Autópálya Autoput/Auto cesta Autostradä Autobahn, Autostrasse Országos főút Magistralni put/Glavna cesta Dram national Hauptsrasse Összekötő út Regionalni put/ Cesta koja povezuje Drum Judetean/ Drum intraregional Fernbindungstrasse
