Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)

Romsics Ignác: Szegedi évszázadok

Romsics Ignác Szegedi évszázadok Fehér gyolcsban, setét éjben Ezerötszáz tizennégyben A kakas épp harmadszor szólt, Dózsa feje Szegeden volt. Pálfi bíró fölemelte, Hajnal előtt sírba tette, Lenn a sírban, némán, mélyen, Alszik a fej vaksötétben. Pálfi bíró Piros lánya Hófehér lön nemsokára, Mint viola rózsa mellett, Hervad ő is Dózsa mellett. Zsarátnok lesz, ami tűz volt, Síri virág, aki szűz volt, Koponyák és szívek porán Új dalba fog új csalogány. Hej, a sírok egyre nőnek Szőnyegén a temetőnek, Elhervadnak, mint a rózsák, Őskertedben Magyarország. Ó, de néha éjten-éjjel, Mikor csak a kakas éber, Kigyúl egy láng, mint az őrszem, A szegedi temetőben. Nézi más láng lobogását, Földi tüzek égi mását, Vár egy napot felkelőben, Régi magyar temetőben! Juhász Gyula: Dózsa feje (1919) 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom