Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)

Balog Iván: Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre?

Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre? Balog Iván Bibó István, a XX. század legnagyobb magyar politikai gondolkodója keveset árult el magáról írásaiban és egyéb megnyilatkozásaiban, ezért se születhetett eddig Bibó-életrajz. Annyit azonban tudni lehet, hogy ezer szállal kötődött Szegedhez. Az alábbiakban előbb arra teszek kísérletet, hogy Bibó és Szeged főbb kapcsoló­dási pontjait felvázoljam (I.), majd azt, hogyan kötődik városunk őhozzá (II.).1 1. Bibó Szegedhez mindenekelőtt különböző személyeken keresztül kapcsolódik, akikben az a közös, hogy mindannyian hatással voltak politikai nézeteinek formá­lódására azáltal, hogy impulzusokat kapott tőlük a demokratává váláshoz. Elsőként szüleit kell említenünk. Édesapja, id. Bibó István egyszerre volt az egye­temi elit tagja is, meg nem is. A Szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatójaként elvileg egyenrangúnak számított a professzorokkal, de mivel náluk rosszabb anyagi körül­mények között élt, a gyakorlatban mégsem kezelték egyenlő félként (Huszár-Lit­­ván-S. Varga, 1995: 28). Édesanyja, Graul Irén tolsztojánus volt - mint akkor sokan -, és fiába belenevelte: mindenki egyenlő, az ún. úriember nem eleve különb, mint a„köznép". Ezért Bibó már gyerekkorában furcsállta, majd szégyellnivalónak találta azt, amit osztályának más tagjai természetesnek vettek: hogy nekik van cselédjük, aki velük lakik együtt, de mégsem egyenrangú velük (Huszár-Litván-S. Varga, 1995: 27). (Később nagy zsidókérdés-tanulmányának centrális metaforájává vált a há­ziasszony és a háztartási alkalmazott közötti felemás, tisztázatlan viszony [Bibó, 1986: 621-811].) Aztán középiskolásként az is feszélyezte, hogy ő kaphatott köz­­tisztviselői ösztöndíjat, míg barátai: Ortutay Gyula és Reitzer Béla nem (Huszár-Lit­ván-S. Varga, 1995:28). Joghallgató korában pedig lelkiismeret-furdalással töltötte el, hogy amikor vesegyulladása lett, magas beosztású egyetemi tisztviselő fiaként ő használhatta a liftet,„közönséges" hallgatótársai viszont nem részesedhettek eb­ből a privilégiumból (Huszár-Litván-S. Varga, 1995: 28). Visszaemlékezései szerint szegedi középiskolájára, a piarista gimnáziumra nem volt jellemző a cím- és rangkórság. Bibó így köthetett barátságot a szegénysorból származó Ortutayval és a zsidó Reitzerrel. Később, a jogi egyetemen pedig a pa­raszti sorból felemelkedő Erdei Ferenc, a nagy magyar szociológus lett egy életre szólóan Bibó barátja. Ekkor ismerkedett meg a baloldali Szegedi Fiatalok Művésze­ti Kollégiumával is. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom