Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Balog Iván: Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre?
Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre? Balog Iván Bibó István, a XX. század legnagyobb magyar politikai gondolkodója keveset árult el magáról írásaiban és egyéb megnyilatkozásaiban, ezért se születhetett eddig Bibó-életrajz. Annyit azonban tudni lehet, hogy ezer szállal kötődött Szegedhez. Az alábbiakban előbb arra teszek kísérletet, hogy Bibó és Szeged főbb kapcsolódási pontjait felvázoljam (I.), majd azt, hogyan kötődik városunk őhozzá (II.).1 1. Bibó Szegedhez mindenekelőtt különböző személyeken keresztül kapcsolódik, akikben az a közös, hogy mindannyian hatással voltak politikai nézeteinek formálódására azáltal, hogy impulzusokat kapott tőlük a demokratává váláshoz. Elsőként szüleit kell említenünk. Édesapja, id. Bibó István egyszerre volt az egyetemi elit tagja is, meg nem is. A Szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatójaként elvileg egyenrangúnak számított a professzorokkal, de mivel náluk rosszabb anyagi körülmények között élt, a gyakorlatban mégsem kezelték egyenlő félként (Huszár-Litván-S. Varga, 1995: 28). Édesanyja, Graul Irén tolsztojánus volt - mint akkor sokan -, és fiába belenevelte: mindenki egyenlő, az ún. úriember nem eleve különb, mint a„köznép". Ezért Bibó már gyerekkorában furcsállta, majd szégyellnivalónak találta azt, amit osztályának más tagjai természetesnek vettek: hogy nekik van cselédjük, aki velük lakik együtt, de mégsem egyenrangú velük (Huszár-Litván-S. Varga, 1995: 27). (Később nagy zsidókérdés-tanulmányának centrális metaforájává vált a háziasszony és a háztartási alkalmazott közötti felemás, tisztázatlan viszony [Bibó, 1986: 621-811].) Aztán középiskolásként az is feszélyezte, hogy ő kaphatott köztisztviselői ösztöndíjat, míg barátai: Ortutay Gyula és Reitzer Béla nem (Huszár-Litván-S. Varga, 1995:28). Joghallgató korában pedig lelkiismeret-furdalással töltötte el, hogy amikor vesegyulladása lett, magas beosztású egyetemi tisztviselő fiaként ő használhatta a liftet,„közönséges" hallgatótársai viszont nem részesedhettek ebből a privilégiumból (Huszár-Litván-S. Varga, 1995: 28). Visszaemlékezései szerint szegedi középiskolájára, a piarista gimnáziumra nem volt jellemző a cím- és rangkórság. Bibó így köthetett barátságot a szegénysorból származó Ortutayval és a zsidó Reitzerrel. Később, a jogi egyetemen pedig a paraszti sorból felemelkedő Erdei Ferenc, a nagy magyar szociológus lett egy életre szólóan Bibó barátja. Ekkor ismerkedett meg a baloldali Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával is. 124
