Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Gabonatermesztés

Fodor Ferenc

2. kép: Aratógép

Aratógépe az 1930-as években Csikota Jánosnak, Csikota Mátyásnak, Kerekes Burkus Andrásnak, Langó Jánosnak, illetve Antal Istvánnak és Antall Józsefnek volt. Az aratógépet négy ló húzta.

Hordáskor a kocsira keresztfákat kötöttek, majd erre tették a vendégoldalt. Ilyenkor a szomszédok összefogtak, hogy gyorsabban végezhessenek a munkával. Hosszúkás asztagot raktak. Az árpát és a zabot boglyába rakták. „Csicsa Gyurka olyan asztagot rakott, amit az életbe se lehet látni. A palotai út mellett lakott, arra sokan jártak, büszke volt rá. De mikor szedte kévébe a búzát, már akkor kötés után összeütötte a tövit, hogy jobban álljon."15

A cséplőgépek általánossá válása előtt a gabonát (leginkább az árpát és a zabot) köttetlenül rakták boglyába. Ezt, ha közel volt a házhoz, gurgujafán hordták be. Használata a cséplőgépek elterjedésével az 1920-as évektől megszűnt, ma már csak a legidősebbek emlékeznek használatára.16

Apátfalván a századforduló körül már több cséplőgép-garnitúra volt. Veréb Mátyásnak és Antal Balázsnak húzatós gépjük volt, míg Lichter Hugónak, Sóki

15 Kerekes Mihály (1933)

16 A gurguja e vidék jellegzetes szállítóeszköze volt, amelyet a vásárhelyi határban bolondkocsinak neveztek. Pontos leírását Nagy Gyula a vásárhelyi tanyavilág gazdálkodását bemutató könyvében olvashatjuk. Nagy Gyula 1963, 60-63.

206