Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Mód László: Közlekedés, teherhordás, árucsere - Szárazföldi közlekedés és teherszállítás
Közlekedés, teherhordás, árucsere 1/8-al bíróknak pedig egy prizma48 homokot kellett a kijelölt útszakaszra hordani. Aki járandós házat birtokolt, az két gyalog napszámot teljesített. Akiknek ennyi vagyona sem volt, azok egy gyalog napszámot dolgoztak. Az egyes útszakaszokon elvégzett munkát a képviselőtestület tagjai felügyelték (pl.: Vasút köz - Simon Mátyás, Temető köz - Szigeti Mihály stb.}.48 49 A víz elvezetése a belterületi utakon is számos problémát okozott, amin levezető árkok megnyitásával, illetve az utcák elegyengetésével igyekeztek segíteni.50 1966-ban felmerült a Hunyadi és a Széchenyi utcák kereszteződésében gyerekek átkelésére figyelmeztető jelzőtábla felállítása, amire a megnövekedett forgalom miatt mutatkozott szükség.51 A falu útjait az 1960-as években a termelőszövetkezetek tartották rendben, amelyeket tavasszal megtárcsáztak és elsimítottak.52 A település 1968- ban 25,1 kilométernyi belterületi úthálózattal rendelkezett, amiből csak 4300 méter kapott szilárd burkolatot, ugyanakkor 1994-ben a 24,2 kilométerből már csak 3940 maradt kiépítetlen. Az egykori Kiszombor-aradi állami, ma 43-as főútvonal mind a mai napig kiemelkedő jelentőségű a falu életében, hiszen az apátfalviak ezen közlekednek Makóra, Szegedre, de rajta bonyolódik le a Románia felé irányuló személy- és teherforgalom jelentős része. Az M43-as autópálya befejezése minden bizonnyal alapvető változásokat eredményez, ami a mindennapokban is éreztetni fogja hatását. Az 1890-es években - amint Gaál Jenő korábban idézett munkájában kiemelte - a megye úthálózata jó állapotban volt. Az utakat marosi kaviccsal, valamint a borossebesi bányákból (1921-ig] kitermelt kőzúzalékkal borították, amelyeknek rendbetartásáért, a kátyúk feltöltéséért, a felgyülemlett víz levezetéséért az útkaparók feleltek. Az állami közúton a nagyobb javításokat hengerléssel végezték, amikor a falu utcáit vagy az országút mellett húzódó nyári utakat lehetett használni. A határbeli utak közül a Nagyút számít a legforgalmasabbnak, mivel az apátfalviak földbirtokaik megközelítése során ezen közlekednek. Már 1940-ben felmerült az igény a korszerűsítésére, amit az elöljáróság a következő módon igyekezett indokolni: „ Alolirott apátfalvi 48 A marosi homok kitermelésével foglalkozók az építőanyagot prizma alakban rakták le, amelyek megközelítőleg 100 köbméteresek voltak. Tóth Ferenc 2008,161. 49 MNL CsML ML Apátfalva község iratai. Közigazgatási iratok. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: AKT) 1882. 4. 50 MNL CsML ML AÖK 1913.124. 51 MNL CsML ML Apátfalva község iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: ATJ) 1966. 21. 52 MNL CsML ML ATJ 1962. augusztus 16. 249
