Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Birtokviszonyok és társadalom 1849-ben
A falu társadalma század első harmadának egyik legmódosabb apátfalvi birtokosa. Másik fia, Lukács Antal és Kovács Terézia házasságából öt gyermek született, közülük Béla (1877- ) 1903-tól adóügyi jegyző, 1910-től a falu főjegyzője volt.4 A Trencsén megyei Frivaldszky család a 18. század végén, a Nógrád megyei Keresztúry család az 1770-es években, a Gyürky család és a Pozsony megyei Szigethy család a 19. század elején, a Suhajda család Gömörből szintén a 19. század elején származott Apátfalvára. 1837-ben az alábbi nemesek éltek a faluban: Frivaldszky András, István, János: Gyürky József, Pál, Mihály és György özvegye: Keresztúry Tamás, Károly, János, Mihály ifjabb, Ferenc, József: Kubinyi Antal: Lukács Jánosné, Jakab: Lukács Tivadar, István: Peöcz Ferenc: Sóhajda József idősb, ifjabb: Szigethy Ferenc, Vertits Károly: Szeghő János.5 1828-ban 24 kézműves mester és 1 kiskereskedő volt a faluban. 6-6 takács és vízimolnár dolgozott, az egyetlen lójárgányos szárazmalmot ketten birtokolták és maguk őröltek benne. 2 tímár, 1-1 asztalos, csizmadia, szűcs, kerékgyártó, kovács, kötélverő és kosárfonó tevékenykedett. 10 kézműves segéd nélkül dolgozott, csak 1 takács és a kerékgyártó alkalmazott segédet.6 A falu kézművesei a parasztok gazdasági, viseleti, részben házberendezési igényeit elégítették ki és legtöbb kézműves a lisztszükséglet ellátására és a vászonszövő takácsmesterségben dolgozott. Az 1836/37. évi rovatos adóösszeírás arról tanúskodik, hogy igen előrehaladt a jobbágytelkek elaprózódása.7 A hatvan esztendővel azelőtt legvagyonosabb Mátó családból csak két családfő szerepel a telkes jobbágyok között: az egytelkes öreg Mátó József és a háromnegyed telkes öreg Mátó Mihály. A másfél telkesek között új Kohenitz Jánosné és úrbéres földet szerzett a Vígh és a Vígh Balog családból két-három családfő. Számos jobbágynak volt tulajdonrésze marosi vízimalomban. A malmokban nem valamelyik résztulajdonos, hanem fogadott molnár őrölt, aki rendszerint a vámgabona harmadáért dolgozott. Az 1849. évi adóösszeírás8 azért igen alkalmas a társadalom elemzésére, mivel a jobbágyfelszabadítás utáni esztendőben készült, amikor a szántók és rétek még a jobbágytelek osztásának (fél-, negyed-, nyolcadtelek] megfelelő területmértékben voltak az egykori jobbágyok birtokában. így 4 Dr. Barna János - SÜmeghy Dezső é. n. 118-119; Vermes Ernő 1929,149. 5 Tóth Ferenc 2000, 49. 6 CsML, Feudális összearások levéltári gyűjteménye, b. Országos népességösszeírások. Apátfalva, 1828. XV. 15.1 doboz. 7 CsML, Csanád megyei rovásadó összeírások. XV. 15. e 72. füzet. Kamarai Apátfalva Helységének rovatos összeírása az 1836/37-ik katonai esztendőre. 8 CsML, Apátfalva 1849. évi adóösszeírása 93
