Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Az 1770-es évek apátfalvi társadalma

A falu társadalma A telkes jobbágyok rétegződése 1 telken fölüli (1 1/4-3 telek) földet bírt 1 telkes 26 14 45 34 37 jobbágy 3/4 1/2 1/4 156 jobbágy Apátfalván az egész jobbágytelekhez 36 hold szántót, 20 hold rétet, 1 hold- nyi belső telket és 200 négyszögöl kenderföldet mértek ki. Az illetékes hatóság elaprózódott, egynyolcad jobbágytelek kimérését nem engedélyezte. A szabad fundusok megoszlása: a jegyzőnek 2, a bírónak és a parókiának 1-1, a tanító­nak fél jobbágytelket biztosítottak. Legnagyobb, 100 holdnyi, illetve azon fölüli telki állományuk az alábbi job­bágyoknak volt: Mátó Mihály, Borsos Gergely 3 telek (168 hold) Kerekes István, Simon József, Varga Imre 2 3/4 " (154 " ) Dóri András 2 1/4 " (126 " ) Antal István, Bálint János, Fejes György, Soki András 2 " (112 " ) Bakai György, Henig András 13/4 " (98 " ) Elsőként az 1895. évi gazdacímtár, majd a népszámlálások és a későbbi mezőgazdasági statisztikák vezették be a 100 kát. holdas birtokhatárt és mutatták ki a 100 holdon felüli birtokosokat. Az összehasonlítás igénye indít arra, hogy 1779-ből a falu 100 holdat és annál több földet bíró jobbágy­parasztjait kimutassuk, jóllehet ismert, hogy 1850 előtt 1100 négyszög- öles holdban számoltak és a 18. század végén másként művelték a földet, következésképp kisebbek voltak a terméseredmények, mint egy évszázaddal később. Mindenesetre 1779-ben ők tizenketten tekinthetők a legvagyono­sabb jobbágyoknak. Érdemes a legtöbb földdel rendelkező családokat is számba vennünk. Ha az egész telkes és annál vagyonosabb családfőket vesszük számításba, az egykorú Apátfalva legvagyonosabb családjai a következők voltak: 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom