Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Az 1770-es évek apátfalvi társadalma
A falu társadalma Juhász Antal Apátfalva társadalmát négy időmetszetben kívánom elemezni. Az első a Mária Terézia úrbéri rendeletéi utáni évtized: az 1770-es évek, amikorra a telepes község határhasználata állandósult és úrbéri viszonyai kialakultak. Második időmetszetnek az 1848-as jobbágyfelszabadítás utáni helyzetet választottam, amelynek birtokviszonyairól kiváló forrást nyújt az 1849. évi összeírás. Harmadiknak az írott forrásokban gazdag 19. századvég és a századelő időszaka kínálkozott, negyediknek pedig az 1930-as évek közepe, második fele, amelyről az írott forrásokat már kiegészítik és gazdagítják a néprajzi adatgyűjtés módszerével készített interjúk. Az időmetszeteket döntő részben levéltári források, kis részben publikált adatok ismeretében választottam. E négy időmetszet bő másfél évszázadot fog át: egy falu társadalmának szerkezetét, belső mozgását az 1770-es évektől az 1930-as évekig terjedő időben négy csomópontban - a helyi parasztság életének fordulópontjain, illetve azok közelében - vizsgálom. Az utolsó időszak közel esik a 20. század közepén bekövetkező politikai, társadalmi rendszer- változáshoz, amely a föld magántulajdonára - Apátfalván meghatározóan a paraszti földtulajdonra - épülő mezőgazdaságot gyökeresen átalakította. 1. Az 1770-es évek apátfalvi társadalma A királyi kincstár 1750-ben a Jászságból - elsősorban Jákóhalmáról - és Heves megyéből római katolikus magyar családokat telepített a néptelen pusztára. A História domus a telepeseket palócoknak nevezte. 1768-ban a Jászságból, Gömör, Heves, Hont és Nógrád megyéből újabb családokat telepítettek. 89
