Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Parasztházak és berendezésük - A parasztház berendezése
Tóth Ferenc szükséges eszközök álltak. Az első világháború után módosabb házaknál már általános a gang. Banner János fontosnak tartotta kiemelni: „A folyosó udvar felőli párkánya és a fal alsó része fehérre van meszelve, felette mintás festés. A falon a ma divatos nótaszövegeket illusztráló ízléstelen vásári képek.”12 A konyha elülső része a pitvar, hátsó fele a kéményalj; a kettőt falpilléren nyugvó vízszintes záródású árkád választotta el. A pitvarba lépve az ajtó mellett egyik oldalon korsóálló (kantaálló], másikon fazekas, konyhaszekrény állt. A szemközti fölületet és a kéményalj falát keménycserép-tányérok sokasága díszítette, a fölső sorban olykor tálak függtek. A konyhában ezek tömeges elhelyezése fejezte ki a jómódot. A pitvar kisgerendáit, a mennyezetet és a fal fölső sávját már az 1908-ból származó fénykép tanúsága szerint is pingáló asszonyokkal festtették ki. A középpadkát oltárnak nevezték, ennek elölné- zete az egyszerűtől a rendkívül tagolt formáig igen változatos. Hímzett terítővei letakarták, és olykor ugyanolyan tárgyak kerültek rá, akárcsak a sublótra. Tésztasütéskor erre a padkára is szükség volt, addig leszedték róla a szokott tárgyakat. Fölötte a szabadkémény szűkülő kürtője kéménybe torkollt. Főzni a nyitott tűzön, az oldalpadkán lehetett. A szabadkéményt a 20. század elején kezdték lepallatolni, a főzés továbbra is háromlábú vaslábon, a padkán történt, de annak füstös terét falazással és ajtóval a helyiség felöl lezárták. Ezáltal a konyhát a füsttől mentesítették, a kaminbó\ a füst a szabadkéménybe távozott, a tányéros falfelület hófehér maradt; a hidegkonyha pedig melegkonyhává változott. A kaminajtót az igényesebbek virágmintákkal díszítették. Banner Jánost is meglepte 1925-ben a pitvar hangulata. „A vakítóan fehérre meszelt falakon csak úgy ragyog a temérdek tányér. A konyha előrészének falai is tömve vannak virágos mintájú, ragyogó tisztaságú tányérokkal. Legnagyobb részük porcelán, csak itt-ott maradt meg néhány magyaros mintájú cseréptányér. A konyha belső részének hátulsó fele, a kispadka felett is tele van aggatva tányérral. És ez a sok tányér - bár száma a százon jóval felül van - lakodalomkor vagy más ilyen alkalomkor se kerül le a falról, mert ez a ház legnagyobb ékessége. Inkább kölcsönkérik a rokonoktól, akik viszont más alkalomra innen kölcsönzik. A nagy egyformaságot csak itt-ott szakítja meg egy-egy vörös vagy kék szalagon lógó kanál vagy pici tányér. A hátulsó fal a padka felett patronnal mintázott festéssel van ellátva. A kis padka le van takarva. A két oldalt húzódó tüzelők közül az egyiken vörösréz és cintányérok, a másik helyen szabad tüzelő van. Ez a helye a konyhának a régibb házakon ma 12 Banner János 1990, 21. 72
