Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Parasztházak és berendezésük - A falu határa
Tóth Ferenc Csanád megyében sehol sem kapott akkora szerepet a szilvatermesztés, mint éppen Apátfalván, ahol földrajzi névvé is vált az a két terület, ahol termesztése elterjedt: Kerekszilvás, Hosszúszilvás. A szilvát aszalva tartósították, pálinkát és lekvárt főztek belőle. Még ma is emlegetik, hogy őszi hónapokban heteken keresztül hangos volt a Maros part a szilvalekvárt főző asszonyok énekétől. A 19. század utolsó évtizedeitől faiskola is működött a községben. 1879-ben 890 gazdasági és 2202 gyümölcsfa csemetével rendelkeztek. Fontosnak tartották az utcák fásítását. 1899-ben a házak előtt kétsoros fásítást fogadtak el. Az apátfalviak ragaszkodtak hozzá, hogy a legelőilletőséget ne egy, hanem két tagban mérjék ki, a sorhúzás tanyai sorszám szerint sorrendben történjen. A kimérésre Breuer Gusztáv makói földmérőt kérték föl, aki a megye legkiválóbb földmérő mérnöke volt. Kiosztásra került 3067 hold 167 négyszögöl terület. Ebből a birtokossági közgyűlés levont utakra 16 hold 965 négyszögöl, dűlőkre 67 hold 63 négyszögöl, a temető nagyobbítására 440 négyszögöl, földhordó és téglaverő gödrökre 20 hold 669 négyszögöl, sertésjárásnak a Maros utcai kertek alatt 21 hold 669 négyszögöl, iskolaalapra 40 hold 144 négyszögöl, a község volt ügyvédjének 25 hold 800 négyszögöl területet, amely összesen 191 hold 1135 négyszögölet tett ki. A jogosultaknak birtokarányban történő fölosztásra maradt 2875 hold 237 négyszögöl. Mivel a kiosztást a földtulajdon arányában végezték, meg kellett határozni, hogy a fölosztás alapjául mekkora földterület jön számításba. Az urbáriumból indultak ki, de ahhoz további területeket is hozzá kellett adniuk. A számításokat természetesen a jobbágyi idők mértékegységével, sessioban, jobbágytelekben végezték. Az úrbéri kültelek nagysága 135 Vi sessiot tett ki. 208 házas zsellérnek esett 26, papnak egy, kántornak fél, jegyzőnek egy, a három tanítónak fél-fél, Faragó Ferenc ügyvéd örököseinek fél sessio, összesen 166 sessio. Továbbra is közös tulajdonban maradt az ártéri legelő, a Porond Magyar- csanád határától a Tárnok-szigetig és a Maros utcai kertek alatti Sertésjárás. Ezek használatára birtokuk arányában hajthatnak ki jószágot. Egy tehénre 600 négyszögölet számítva, a beírt 383 tehén számára 191 Vi holdat hasítottak ki. A legelő kiosztásánál nem vették figyelembe a terület minőségét. Járandóságát mindenki két helyen kapta meg: a gyepföldből és a szántás alatti földekből. Akik egy tagban vették ki, azoknak a kákási közlegelőből mérték ki járulékukat. Akinek több helyen volt tanyaföldje, a kisebb helyrajzi számot vették alapul. A házas zsellérek a falu két végén egy tagban kapták megy'órandójukat a házak sorszáma szerint. Azoknak a zselléreknek, akiknek földjük is volt, a legelőjárulékot együtt mérték ki a földjükkel. Akik az osztáskor házzal vagy 64
