Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Szellemi kultúra - Polner Zoltán: Hiedelmek és népi imádságok - "Hová mész, te Rontó Pál?"
Polner Zoltán mögijedtem! Hát a szomszéd néni égy ilyen köcsögöt telerakott cukorral, aszalt szilvával, gyümölccsel, és az ajtóhoz vágta. Úgyhogy a baba ott vót az ágyon, és odarepült hozzá égy szilva. Azt tartották, hogy akkor a lány kapós lösz, ha oda repül hozzá ebből a cuccból." (Szilágyi Sándorné] Persze hosszan lehetne még sorolni a gyermekáldáshoz kapcsolódó hiedelmeket, tiltó intézkedéseket. írnom kellene a gyermekbetegségekről is. Ám ha mindezt megtenném, nem térhetnék ki a község gazdag hiedelemvilágának más vonatkozásaira. „Hová mész, te Rontó Pál?" Amikor rontásokat kerestem a faluban, szinte mindenki tudott ráolvasót mondani szemverésre. Nem lepődtem meg, hiszen a kicsik közül nagyon sok szenvedett szemverésben. Csak akkor csodálkoztam, amikor a betegség mibenlétét és gyógymódjait tudakoltam. Ez olyan betegség - mondogatták az asszonyok -, hogy ezt az orvosok nem találják. Elhárítása nem lehet más, mint öntőimádság. Öntőimádságot pedig nagyon sokat gyűjtöttem a faluban. Olyan ősi szövegeket vettem hangszalagra, amelyeknek motívumai már Bornemisza Péter 16. századi gyűjtésében is megtalálhatók. Először is egy nem mindennap hallott szemverés elleni imádságot közlök, amelyet Juhász Lászlóné mondott el 1974 decemberében: „Hová mész, té Rontó Pál hatvanhét családoddal, hetvenhét onokáddal? Elmék ennek a kis Jancsikának piros vérit színi, szálkás húsát szaggatni, apját:,, .anyját nyugtalanítani. Né ménjél, té Rontó Pál, hatvanhét családoddal, hetvenhét onokáddal ennek a kisgyereknek piros vérit színi, szálkás húsát szaggatni, apját anyját nyugtalanítani, hanem gyere menjünk el a Szentháromság templomába. 418
