Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Anyagi kultúra - Bárkányi Ildikó: Adatok a férfi viselet változásához - Vászonruhák

Bárkányi Ildikó

bőségét pedig kissé szélesedő, 8-10 cm széles tódással vagy eresztölékkel biztosították. A gatya derekát körülbelül 2 cm széles koréba visszahajtották, ebbe fűzték a bő derék összehúzására szolgáló madzagot.21

A hétköznapra való, szőkébb gatya szára 2 szélből készült, ha gyári anyagból (németvászon vagy sárgavászon) varrták, a takács szőttes kendervászonból 2-4 szél volt szükséges.22 Hossza fél lábszárig érő volt, minden díszítést nélkülözött. Általános nyári felsőruhaként jobbára tanyaiak viselték, illetve nagyobbacska fiúgyermekek kb. 1940-ig. Munkára, aratáskor a gazdák az 1950-es évek végéig is felvették. A nyári munkák idején szárát a derék korcába visszatűrték, hogy jobban szellőzzön, és ne akadályozza viselőjét a mozgásban.

Az ünneplő gatya, amelyet londorgatyának is neveztek, bokáig ért, bőségét legalább 6-8 szél vászon tette ki. Anyaga - az emlékezet alapján - gyári

4. kép: Ünneplőbe öltözött apátfalviak, 1908 körül. A két legény bőgatyában, lajbiban és ujjasban, lábukon puhaszárú csizma. (MFM ltsz. mfm_tl3892)

21 Magyar Néprajzi Atlasz. Apátfalvi gyűjtés. 144. Gatya.

22 Az apátfalvi tanyákon az 1950-es évekig termesztettek kendert, melyet házilag fontak meg az asszonyok. A kész fonalat rőfre kimérték a gombolyítón, azután takácsokkal szövették meg.

348