Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Anyagi kultúra - Bárkányi Ildikó: Adatok a férfi viselet változásához - Vászonruhák

Bárkányi Ildikó bőségét pedig kissé szélesedő, 8-10 cm széles tódással vagy eresztölékkel biz­tosították. A gatya derekát körülbelül 2 cm széles koréba visszahajtották, ebbe fűzték a bő derék összehúzására szolgáló madzagot.21 A hétköznapra való, szőkébb gatya szára 2 szélből készült, ha gyári anyagból (németvászon vagy sárgavászon) varrták, a takács szőttes kendervászonból 2-4 szél volt szükséges.22 Hossza fél lábszárig érő volt, minden díszítést nélkü­lözött. Általános nyári felsőruhaként jobbára tanyaiak viselték, illetve nagyob­bacska fiúgyermekek kb. 1940-ig. Munkára, aratáskor a gazdák az 1950-es évek végéig is felvették. A nyári munkák idején szárát a derék korcába vissza­tűrték, hogy jobban szellőzzön, és ne akadályozza viselőjét a mozgásban. Az ünneplő gatya, amelyet londorgatyának is neveztek, bokáig ért, bősé­gét legalább 6-8 szél vászon tette ki. Anyaga - az emlékezet alapján - gyári 4. kép: Ünneplőbe öltözött apátfalviak, 1908 körül. A két legény bőgatyában, lajbiban és ujjasban, lábukon puhaszárú csizma. (MFM ltsz. mfm_tl3892) 21 Magyar Néprajzi Atlasz. Apátfalvi gyűjtés. 144. Gatya. 22 Az apátfalvi tanyákon az 1950-es évekig termesztettek kendert, melyet házilag fontak meg az asszonyok. A kész fonalat rőfre kimérték a gombolyítón, azután takácsokkal szövették meg. 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom